A magyar kormány egy hétfő este megjelent határozatában intézkedéseket rendelt el a magánszektor hitelezéséhez kapcsolódó állami támogatások és garanciák rendszerének felülvizsgálatára. A döntés hátterében a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) forrásainak a magyar gazdaság szolgálatába állításához szükséges mérföldkövek teljesítése áll. A feladat végrehajtásával Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert bízták meg, aki felelős a kormányzati támogatások és garanciák, beleértve az MFB Magyar Fejlesztési Bank műveleteit fedező állami garanciákat is, átfogó felülvizsgálatáért.
A felülvizsgálat elsődleges célja az állami kockázatmegosztás szintjének jelentős csökkentése. Emellett a kormány arra törekszik, hogy erősödjön a bankok saját hitelkockázat-értékelési képessége, és kedvezőbbé váljanak a garanciafedezeti arányok. Ezen célok elérése érdekében egy részletes amortizációs ütemtervet kell kidolgozni, amelyet ezt követően egyeztetni szükséges az Európai Bizottsággal.
A konkrét intézkedések között szerepel a Széchenyi Kártya programok reformja, amely már augusztus végén bevezetésre kerül. Ez az átalakítás érinti a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ és a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ termékeket. A reform értelmében valamennyi érintett termék esetében a nettó ügyleti kamatot a 3 havi BUBOR szintjén határozzák meg.
Fontos változás továbbá, hogy a kapcsolódó, jelenleg kötelező garanciák igénybevétele a jövőben választhatóvá válik, ami nagyobb rugalmasságot biztosít a vállalkozások számára.
Az állami garanciák GDP-hez viszonyított arányát is csökkenteni kívánja a kormány, az uniós tagállamok átlagára való közelítés céljával. Ennek érdekében egyértelmű csökkentési pályát jelölnek ki, amely eszközönként és évenként csökkenő éves felső határokat határoz meg. Az idei költségvetést módosítva csökkenteni fogják az állami garanciák és viszontgaranciák összegét, a 2027-es költségvetési tervezés során pedig már ezt a csökkentett szintet veszik figyelembe.
Ez a stratégia hosszú távon kívánja mérsékelni az állam pénzügyi kitettségét.
A feladatok egy része Kármán András pénzügyminiszter hatáskörébe tartozik. A miniszternek jelentést kell készítenie az államháztartás MFB-műveletekkel szembeni közvetlen kitettségének korlátozásáról. Ez a jelentés egy olyan stratégiát fog tartalmazni, amely a szükségtelen állami garanciák, ideértve a kamatkiegyenlítési rendszert is, fokozatos megszüntetésére irányul.
A cél a költségvetés terheinek enyhítése és a piaci alapú finanszírozás erősítése.
Amennyiben a kormány elfogadja Kármán András pénzügyminiszter jelentését, a miniszter feladata lesz egy hivatalos levél benyújtása az Európai Bizottságnak. Ebben a levélben a Kormány nevében kötelezettséget vállalnak a jelentésben foglalt valamennyi ajánlás maradéktalan végrehajtására, ezzel is megerősítve az uniós partnerek felé a reformok iránti elkötelezettséget.
📰 Forrás: HVG — Eredeti cikk elolvasása