Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a közelmúltban egyeztetett a miniszterelnökkel a hazai gazdaság és az energiaszektor aktuális kihívásairól és lehetőségeiről. A megbeszélésen kiemelt figyelmet kapott a Ganz Ábrahám gazdaságfejlesztési program, valamint számos stratégiai terület. A tárcavezető Facebook-bejegyzésében számolt be az érintett témákról.
Az egyeztetésen a miniszter részletesen ismertette az energetikai szektorban várható változásokat. Hosszú idő után ismét megnyílik a lehetőség a szélerőmű-fejlesztések előtt, melyek keretében 2027 és 2030 között legalább 4000 megawattnyi kapacitást pályáztatnak meg. Ezek a beruházások kizárólag magántőkéből valósulnak meg, állami támogatás nélkül.
Az uniós forrásokból, mintegy 1,5 milliárd euró értékben, a villamosenergia-hálózat fejlesztését célozzák, ami elengedhetetlen a kapacitásbővítéshez. Kapitány István kiemelte a korábbi energiaválság sikeres kezelését, a tízmilliárd eurónyi uniós forrás hazahozatalát, valamint a paksi fenékküszöb rekordgyorsaságú, 17 nap alatti megépítését.
A gazdaságfejlesztés területén a kormány 645 milliárd forintnyi uniós forrás felhasználásához teremtette meg a feltételeket a Magyar Fejlesztési Banknál. Ebből a keretből 125 milliárd forintot a kkv-szektor fejlesztésére fordítanak, ami magántőke bevonásával tízezer hazai cégnek nyújthat segítséget.
További 200 milliárd forintot lakhatási célokra különítenek el, melyből tízezer megfizethető bérlakás és kollégiumi férőhely jöhet létre. A miniszter hangsúlyozta, hogy minden euró mellé magánforrást kívánnak mozgósítani a beruházások és munkahelyek számának növelése érdekében.
A turisztikai szektorban is szerkezeti átalakítások indultak az egyszerűbb és hatékonyabb működésért. Az 5+5 program keretében 800 vállalkozás juthat 10 millió forintos fejlesztési forráshoz.
Az üzemanyagárak kérdése kiemelt téma volt a megbeszélésen, különösen az elszabaduló világpiaci árak fényében. A kormány az autósokat segítő megoldásokon dolgozik, de a korábbi hatósági áras modellel szemben fenntarthatóbb eszközökre van szükség.
A miniszter szerint olyan megoldás kell, amely valóban működik, nem okoz készlethiányt és nem terheli meg havonta több tízmilliárd forinttal a költségvetést, azaz a magyar adófizetőket.
A hazai üzemanyagárak regionális összehasonlítása az utóbbi napokban érdekes képet mutat. A magyar benzin ára a régió egyik legalacsonyabb szintjén áll, mintegy 31 forinttal olcsóbb a régiós átlagnál, és csak Szlovéniában volt alacsonyabb az ár literenként.
A dízel esetében még látványosabb a helyzet: a hétfői adatok alapján Magyarországon volt a legolcsóbb a gázolaj a vizsgált szomszédos országok közül. 28 forinttal elmaradva a régiós átlagtól, és 9 forintos előnnyel a második legolcsóbb Szlovákiához képest.
A hazai üzemanyagárak jelenlegi alacsony szintje elsőre kedvezőnek tűnhet a magyar autósok számára, azonban komoly piaci kockázatokat rejt magában. Amennyiben a hazai árszint tartósan az importparitás alá kerül, az a külföldi kereskedők számára kevésbé teszi vonzóvá a dízel Magyarországra szállítását.
Ez potenciálisan készlethiányhoz vezethet, miközben az olcsóbb magyar üzemanyag vonzza a külföldi vásárlókat a határ menti területeken. Ez tovább növelheti a belföldi keresletet és a kínálati oldalon jelentkező feszültséget.
A nemzetközi dízelpiacon továbbra is extrém árak uralkodnak, ami tovább súlyosbíthatja a hazai helyzetet, ha a piaci mechanizmusok nem tudnak megfelelően működni. A kormány ezért keres olyan megoldásokat, amelyek stabilizálják a piacot anélkül, hogy a korábbi hatósági áras rendszer hátrányait megismételnék.
A kormányzati egyeztetésen felvázolt tervek, mint a szélerőmű-fejlesztések magántőkéből történő megvalósítása és a villamosenergia-hálózat uniós forrásokból történő fejlesztése, hosszú távon hozzájárulhatnak az ország energiafüggetlenségének növeléséhez. A kkv-szektor és a lakhatási programok támogatása, valamint a turisztikai fejlesztések a gazdaság szélesebb körű élénkítését célozzák.
Az üzemanyagárakkal kapcsolatos kormányzati törekvések arra irányulnak, hogy egy fenntartható, piaci alapú megoldást találjanak, amely elkerüli a korábbi beavatkozások negatív következményeit. A cél egy olyan rendszer kialakítása, amely figyelembe veszi a világpiaci trendeket, miközben védi az autósokat a túlzott áremelkedésektől, anélkül, hogy a költségvetést vagy az ellátás biztonságát veszélyeztetné.
A következő időszakban derül ki, milyen konkrét intézkedésekkel kívánja a kormány kezelni az üzemanyagpiaci feszültségeket.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása