A kormányváltás utáni politikai átrendeződés kedden újabb átvilágításokkal, személycserékkel és feljelentésekkel folytatódott. A külügyi tárca feljelentést tett a korábbi repülőhasználati gyakorlat ügyében, több milliárd forintos vagyoni hátrány gyanúja miatt. Emellett vezetői pozíciókban is történtek változások, és az Országgyűlés elfogadta az államszocialista titkosszolgálati múlt feltárását célzó jogszabályt.
Feljelentés a külügyminiszteri repülőutak ügyében
A Külügyminisztérium feljelentést nyújtott be különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt, miután az átvilágítások során fény derült a korábbi miniszter, Szijjártó Péter és delegációja repülőhasználati gyakorlatára. A jelenlegi külügyminiszter, Orbán Anita kedden közzétett videójában részletezte, hogy 2022-től rutinszerűvé vált a bérelt magánrepülőgépek vagy honvédségi különgépek használata a külföldi utazásokhoz. Ez a gyakorlat jelentős költségnövekedést eredményezett: 2022 és 2026 között a kiadások több mint 4 milliárd forinttal nőttek, ami az ötszörösét jelenti a korábbi időszakhoz képest. Fontos megjegyezni, hogy ez az összeg még nem tartalmazza a honvédségi gépek használatának költségeit.
A tárcavezető kiemelte, hogy korábban menetrend szerinti járatokkal megoldott utakat egyre gyakrabban bonyolítottak különgéppel, miközben az utazások száma, a diplomáciai események és a programok jellege érdemben nem változott. Példaként említette, hogy néhány száz kilométeres távolságra lévő városokba, mint Pozsonyba, Bécsbe vagy Belgrádba is béreltek különgépet, ahová autóval vagy vonattal is el lehetett volna jutni néhány óra alatt. Előfordult, hogy a gépbérlést az utazás előtti napon hagyták jóvá, és olyan eset is volt, amikor a miniszter hazautazását Amerikából a saját választási kampányprogramjához igazítva, közpénzből finanszírozták. Az átvizsgálás során nem találtak arra utaló nyomot, hogy az egyes utak előtt mérlegelték volna az olcsóbb utazási lehetőségeket. Orbán Anita álláspontja szerint a feltárt tények felvetik a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúját és a minisztérium előző felső vezetésének felelősségét.
A Fidesz-frakció komolytalannak nevezte Orbán Anita külügyminiszter feljelentését, mely elődje, Szijjártó Péter repülőgéphasználatát érinti.
Vezetői változások és átvilágítások
A kormányzati átvilágítások részeként több személycsere is történt. Távozott posztjáról a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője. Emellett Schmidt Máriát is leváltották a Terror Háza Múzeum éléről, ami szintén a kormányváltás utáni átrendeződés részét képezi. Ezek a lépések a kormányzati struktúrák és intézmények újragondolásának részei.
Lusztrációs törvény és parlamenti munka
Az Országgyűlés elfogadta az államszocialista titkosszolgálati múlt feltárását célzó törvényt. Ez a jogszabály a lusztrációra, azaz a korábbi titkosszolgálati tevékenységben részt vevő személyek közéleti szerepvállalásának korlátozására irányul, és több mint 30 éves adósságot törleszt a kormány ígéretei szerint. A törvény célja a múltbeli államszocialista rendszer titkosszolgálati tevékenységének átláthatóbbá tétele és a kapcsolódó akták nyilvánosságra hozatala.
A parlamenti ülésen a kormány további gazdasági és szakpolitikai intézkedéseket is bejelentett, jelezve a törvényhozási munka intenzitását. A belpolitikai hét mozgalmasan folytatódott, a politikai és gazdasági átmenet körüli feszültségek ismét előtérbe kerültek. Fontos külpolitikai fejlemények is történtek, különösen a magyar–német kapcsolatok és a következő hónapokra tervezett kormányzati lépések kapcsán. A keddi parlamenti ülésen Magyar Péter kormányfő ezúttal nem szólalt fel napirend előtt.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása