A magyar kormány jelentős átszervezést tervez az élelmiszerlánc-felügyelet és több agrárhatósági terület irányításában. A társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendelet-tervezet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerepét erősítené meg, miközben számos, jelenleg járási szinten működő feladatot a megyei kormányhivatalokhoz integrálnának.
A javaslat szerint a változások jelentős része már november elsejétől hatályba léphet, amennyiben a parlament elfogadja a tervezetet. Az átalakítás célja a hatékonyabb és egységesebb működés, amely a fogyasztók élelmiszerbiztonságát hivatott garantálni.
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért felelős Minisztérium által kidolgozott tervezet értelmében az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatokat ellátó járási hivatali szervezeti egységek a megyei kormányhivatalokba kerülnének. Ez a lépés alapvetően alakítaná át a jelenlegi struktúrát, centralizálva a felügyeleti tevékenységet.
Ezzel egyidejűleg a Nébih szakmai irányítási jogköre is jelentősen kibővülne. A hivatal nem csupán koordinációs feladatokat látna el, hanem az érintett közigazgatási hatósági ügyekben gyakorolná a szakmai irányításhoz kapcsolódó egyes hatásköröket.
A megyei kormányhivatalok feletti felügyeleti jogkörök egy része is a Nébih-hez kerülne, ami a hivatal befolyását növelné a területi szervek működésére. A tervezet előírja, hogy a kormányhivataloknak a hivatal által kért adatokat közvetlenül kellene megküldeniük a Nébih-nek, amely közvetlen kapcsolatot tartana fenn az érintett megyei szervekkel.
A központosítás a személyzeti döntésekre is kiterjedne. Az agrár-, élelmiszerlánc-, állatjóléti, növénytermesztési, talajvédelmi és más szakmai területek megyei vezetőinek kinevezéséhez, illetve felmentéséhez a kormánymegbízottnak a Nébih elnökének egyetértésére lenne szüksége. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a hivatal nemcsak szakmai utasításokon és ellenőrzésen keresztül, hanem a vezetői kinevezések révén is nagyobb befolyást kapna a területi hatósági rendszer működésére.
A minisztérium indoklása szerint az átalakítás fő célja, hogy a szakmai, munkáltatói és operatív döntések egységesebben szülessenek meg. Ez a megközelítés gyorsabb járvány- és válságkezelést, valamint biztonságosabb élelmiszerpiacot eredményezhet az országban.
A tervezet külön pontosítaná a haszonállatok jólétével kapcsolatos hatásköröket is. Ezen a területen a miniszter, a Nébih és a megyei kormányhivatalok lennének a kijelölt állatvédelmi hatóságok, egyértelműsítve a felelősségi köröket.
A megyei kormányhivatalok szabálysértés esetén például kötelezhetnék az állattartót meghatározott intézkedésekre, illetve korlátozhatnák vagy meg is tilthatnák az állattartást. Emellett a géntechnológiai és az új génkezelési technikákkal kapcsolatos hatósági feladatokat is újrarendeznék a minisztérium, a Nébih és a megyei kormányhivatalok között, biztosítva a modern technológiák felügyeletét.
A javasolt változások révén a Nébih nemcsak szakmai utasításokon és ellenőrzésen keresztül, hanem a vezetői kinevezések jóváhagyásával is jelentősebb befolyást szerezne a területi hatósági rendszer működésére. Ez a központosítási törekvés a hatékonyság növelését és a szakmai egység megteremtését célozza.
A hivatal szerepe az élelmiszerbiztonsági válsághelyzetek kezelésében is megerősödne. A hatóságoknak a rendkívüli élelmiszerlánc-eseményekről és az ezek nyomán meghozott intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatniuk kellene a Nébih-et, ezzel biztosítva a gyors és koordinált reagálást.
Ezt követően a Nébih készítené el az uniós szabályok szerinti éves tagállami jelentést is, ami a hivatal nemzetközi kötelezettségeinek teljesítésében is kulcsfontosságúvá tenné. Ez a feladatkör a nemzetközi átláthatóságot és az adatszolgáltatást is erősítené.
Az átalakítás várhatóan hozzájárulna az élelmiszerlánc-felügyelet egységesebb és koordináltabb működéséhez, ami hosszú távon az élelmiszerbiztonság javulását eredményezheti az országban. A cél a gyorsabb és hatékonyabb reagálás a felmerülő kihívásokra, valamint a fogyasztók védelmének fokozása.
A rendelet egyes részei már október elsején hatályba lépnének. A Nébih új szakmai irányítási jogköreit és a szervezeti átalakítás jelentős részét tartalmazó rendelkezések pedig november elsején lépnének életbe, ezzel megkezdve a rendszer átfogó megújulását.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet véleményezésére szeptember huszonötödikéig van lehetőség. Ezt követően várható a kormány végső döntése a javaslatról, amely alapjaiban határozhatja meg az élelmiszerlánc-felügyelet jövőjét Magyarországon.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása