A kormány törvényjavaslatot nyújtott be, amely a dohánytermékek jövedéki adójának jelentős emelését célozza, várhatóan novembertől. Ez az intézkedés termékkategóriánként differenciált mértékű adóemelést eredményezhet, egyes termékek, mint például a hevített dohány, esetében akár 30 százalékot meghaladó mértékben. A javaslat elfogadása érdemben befolyásolhatja a dohánytermékek fogyasztói árát és jelentős bevételnövelő hatással bírhat a költségvetés számára.
Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, péntek este terjesztette elő a parlamentnek az "üzemanyag-áremelkedésre tekintettel nyújtott támogatásokkal összefüggő intézkedésekről és kapcsolódó törvények módosításáról" szóló törvényjavaslatot. Ebben a szélesebb körű jogszabályban kapott helyet az a paragrafus, amely a dohánytermékek jövedéki adójának emelését irányozza elő. A javaslat részletesen meghatározza az új adóterheket, amelyek a dohánygyártmányok jövedéki adómértékét termékkategóriánként differenciáltan módosítják és valorizálják. A törvényjavaslat indoklása szerint a differenciálás figyelembe veszi, hogy egyes termékek adóterhelése alacsonyabb lehet az általuk helyettesíthető dohánytermékekhez képest. Például a hevített dohánytermékek adótartalma több mint 30%-kal emelkedhet, míg más dohánytermékek esetében jellemzően 10% feletti áremelés várható novembertől.
A dohánytermékek jövedéki adójának tervezett emelése, valamint annak szokatlan időzítése több szempontból is elemzésre érdemes. A valorizáció fogalma általában az infláció miatti árak követését jelenti, azonban az év elején már sor került egy 4,3%-os adóemelésre ebben a termékcsoportban, amely az akkori várható infláció mértékével összhangban volt. A mostani, novembertől hatályba lépő, jellemzően 10% feletti emelés már nem tűnik közvetlenül kapcsolódónak a valorizációs célokhoz. Az időzítés azért is meglepő, mert a kormány mindössze két héttel ezelőtt nyújtotta be a parlamentnek a 2026-os költségvetési javaslatot, amelyben még semmilyen utalás nem szerepelt a dohánytermékek jövedéki adójának emelésére. Ez a késői módosítás némileg ellentmond a kormányzat által korábban hirdetett költségvetési politika transzparenciájának.
A mostani adóemelés valószínűsíthetően a jövő évre tervezett tényleges adóemelést hozza előre novemberre. Ennek a lépésnek az egyik fő célja lehet, hogy a készletezési hatások, amelyek általában csökkentik a jövedéki adó bevételét, már az idei évben jelentkezzenek, elkerülve ezzel a jövő évi költségvetés terhelését. Így a dohánytermékeket már 2025-ben is a magasabb jövedéki adómérték terheli, ami a teljes évben érvényesülve maximalizálhatja a költségvetési bevételeket. Az adóemelés benyújtásának módja is ismerős mintázatokat követ: a javaslat péntek este, egy más témájú, üzemanyagokkal kapcsolatos törvényjavaslatba ágyazva került benyújtásra. A kormány javaslata szerint a parlament kivételes sürgősséggel tárgyalná az indítványt, ami gyors elfogadást feltételez.
A megközelítő becslések szerint a november-decemberi két hónapban elméletileg 13-14 milliárd forinttal növelhetné az adóbevételeket az intézkedés. A gyakorlatban azonban a készletezési hatások várhatóan jelentősen mérséklik ezt a bevételi többletet. A gyártók és nagykereskedők ugyanis még szeptember-október folyamán, a régi, alacsonyabb adómérték mellett szabadforgalomba bocsáthatják a novemberben és decemberben értékesítendő termékek egy részét. Ezekre a termékekre akkor is a régi jövedéki adót fizetik meg, ha a fogyasztók csak az adóemelés hatályba lépése után, vagyis novembertől vásárolják meg azokat. Minél nagyobb készletet halmoznak fel a kereskedők, annál kisebb mennyiségű termék kerül forgalomba az év utolsó két hónapjában már a magasabb adóval. Emiatt, valamint a fogyasztás esetleges visszaesése miatt, a tényleges plusz bevétel idén várhatóan 8-9 milliárd forint körül alakulhat, ami jelentősen elmarad az elméleti maximumtól.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása