A magyar kormány a közelmúltban jelentette be azon szándékát, hogy megkezdi a 35 éves időtartamra szóló autópálya-koncessziós szerződés felmondását. Erre a lépésre reagálva a Mészáros Lőrinc és Szíjj László vállalkozók érdekeltségébe tartozó MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. jogi levelet küldött a kabinetnek, vitatva a kormány értelmezését. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a jogi levelet "erőltetett jogászkodásnak és erőtlen fenyegetőzésnek" minősítette.
A kormány álláspontja szerint a koncessziós megállapodás nem felel meg egy valódi koncesszió alapvető feltételeinek. A kabinet érvelése szerint a szerződés keretében a gazdasági kockázatok jelentős része továbbra is az államnál maradt, ahelyett, hogy azok a koncessziós partnerre hárultak volna, ahogyan az egy ilyen típusú konstrukcióban elvárható lenne. Ez a helyzet a kormány értékelése szerint olyan pénzügyi terhet ró az államra, amelyet nem kíván fenntartani.
A szerződésmódosítások is jelentős aggodalmat váltottak ki a kormány részéről, mivel ezek a módosítások a kabinet számításai szerint mintegy 8000 milliárd forinttal növelték a koncesszióhoz kapcsolódó várható költségeket. Ez a jelentős költségnövekedés hozzájárult ahhoz a kormányzati meggyőződéshez, hogy a megállapodás hosszú távon nem szolgálja az állam érdekeit. A kormány becslései szerint a 35 éves koncesszió teljes időtartama alatt az államnak mintegy 23 ezer milliárd forintos kifizetést kellene teljesítenie, amennyiben a szerződés változatlan formában fennmaradna.
Vitézy Dávid miniszter szombati Facebook-bejegyzésében is megerősítette a kormány határozott álláspontját. Kiemelte, hogy függetlenül attól, hogy az MKIF jogi útra tereli-e az ügyet, vagy együttműködik a szerződés lezárásában, a kormány álláspontja szerint a következő évtizedekben esedékes mintegy 23 ezer milliárd forintos kifizetésre az MKIF nem számíthat. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kabinet értékelése szerint a konstrukció több ponton is jogszerűtlen, és olyan pénzügyi kötelezettséget róna az államra, amelyet nem kíván fenntartani.
A kormány a koncesszió felmondásának szándéka mellett közbeszerzési és büntetőjogi vizsgálatokat is indított az üggyel kapcsolatban. Ezek a vizsgálatok célja, hogy feltárják a szerződéskötés és a későbbi módosítások körülményeit, valamint az esetleges jogsértéseket. A kabinet célja, hogy tárgyalásos úton, lehetőleg 2026 végére lezárja a koncessziót. A tervek szerint a gyorsforgalmi utak üzemeltetését ezt követően visszaadnák a Magyar Közútnak, ezzel is biztosítva az állami kontrollt és a közérdek érvényesülését a közlekedési infrastruktúra fenntartásában és fejlesztésében.
Az MKIF Zrt. jelezte, hogy vitatja a kormány értelmezését, és a hivatalos írásos tájékoztatás megismerése után kívánja kialakítani részletes álláspontját. Ez a nyilatkozat arra utal, hogy a cég felkészült a jogi érvelésre és a szerződéses jogok védelmére. A helyzet további fejleményei várhatóan a hivatalos dokumentumok cseréjét és a felek közötti tárgyalásokat követően válnak majd nyilvánossá.
A kormány és az MKIF közötti vita tehát egy összetett jogi és pénzügyi kérdés, amely a magyar gyorsforgalmi úthálózat jövőbeli üzemeltetésére és finanszírozására is kihatással lehet. A kabinet határozott szándéka a koncesszió megszüntetése, míg az MKIF a szerződéses jogait védi, ami egy hosszasabb jogi folyamatot vetíthet előre.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása