Fél évtizedes szünet után ült össze a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT), ahol a kormány és a főváros képviselői átfogó megállapodást kötöttek Budapest rövid- és hosszabb távú finanszírozásáról. A tárgyalások eredményeként a főváros 120 milliárd forintos támogatásban részesül, cserébe eláll a korábbi perektől. Az egyeztetéseken kiemelt szerepet kapott a közlekedésfejlesztés, a szolidaritási hozzájárulás módosítása, valamint a kerületi parkolási bevételek átcsoportosítása, mely utóbbi komoly felháborodást váltott ki a kerületi polgármesterek körében.
A csütörtöki FKT ülésen született megállapodás értelmében Budapest 120 milliárd forintos egyszeri támogatást kap az államtól, ezzel egyidejűleg visszavonja a kormánnyal szemben indított pereit. Karácsony Gergely főpolgármester elmondása szerint ez az összeg valójában magasabb, mivel lehetővé teszi a főváros számára a szolidaritási hozzájárulás befizetését, és ezzel további, mintegy 30 milliárd forintos állami támogatásokhoz juthat, amelyeket eddig a „tartozás” miatt nem kapott meg. A közösségi közlekedés terén jelentős változás, hogy az állam 50 százalékos tulajdonosként, tőkeemeléssel beszáll a Budapesti Közlekedési Központba (BKK), létrehozva ezzel a regionális BKK-t.
Ennek keretében a kormány és a főváros felerészben, 170-170 milliárd forinttal finanszírozza a BKK jövő évi, 340 milliárd forintos költségvetési támogatási igényét, ami Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint javítja a szolgáltatási szintet és segítséget jelent Budapestnek. A parkolási rendszer is átalakulhat: Vitézy Dávid javaslatot tett egy egységes fővárosi parkolási rendszer kialakítására, melynek érdekében hamarosan módosíthatják a vonatkozó törvényeket. A kerületi parkolási díjbevételeket a főváros kezelné, és egy útalapot hoznának létre belőlük a fővárosi és kerületi utak felújítására. Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy a bevételeket nem működési hiányok betömésére használnák, hanem az útfelújításra fordítanák, ami a polgárok érdekét szolgálja.
A szolidaritási hozzájárulás mértékén és beszedésének módján is változtatni fognak, mivel a főváros viseli messze a legnagyobb terhet. Vitézy Dávid szerint ez az elvonás az államháztartás stabilitása szempontjából 2027-ben is elengedhetetlen lesz. A pénzügyminiszter egy költségvetési felügyelőt is rendelt a fővároshoz, aki megfigyelőként segítené a közös tárgyalási alapot esetleges jövőbeli likviditási problémák esetén, anélkül, hogy sérülne Budapest autonómiája. Az ülésen nem esett szó a budapesti olimpia lehetőségéről, bár Karácsony Gergely jelezte, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság elnökével találkozik, és társadalmi párbeszédet terveznek a témában.
Az FKT legutóbb öt évvel ezelőtt ült össze, így a mostani ülés hosszú szünetet zárt le a kormány és a főváros közötti egyeztetésekben. Karácsony Gergely szerint az előkészítő tárgyalások hónapok óta zajlottak, az utóbbi időben felgyorsulva. Vitézy Dávid kiemelte, hogy a testület konszenzusos döntéseket hoz, a napirendet pedig a miniszterelnök és a főpolgármester közösen jegyzi. A szolidaritási hozzájárulás mértéke és a parkolási bevételek fővárosi szintre emelésének terve már korábban is feszültséget okozott.
A kerületi polgármesterek, köztük Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, felháborodásukat fejezték ki a parkolási bevételek átcsoportosítása miatt. Baranyi Krisztina az FKT ülésén is érvelt a kerületi szempontok mellett, de nem tudta meggyőzni sem a kormányt, sem a fővárost. Vitézy Dávid rámutatott, hogy a kerületek saját bevallásuk szerint parkolási bevételeik 80-90 százalékát az üzemeltetésre fordítják, ami szerinte hatékonyságjavítási lehetőséget rejt. Karácsony Gergely 2019-es mandátumában szerepelt a regionális BKK létrehozása, ami most az állami szerepvállalással valósulhat meg. Eredetileg Kiss Ambrus főigazgató 200 milliárd forintos támogatásról beszélt, de a mostani megállapodás 120 milliárdos egyszeri összegről szól, kiegészülve egyéb pénzügyi előnyökkel.
A megállapodás kulcsfontosságú Budapest pénzügyi stabilitásának rendezésében, lezárva a kormány és a főváros közötti évek óta tartó vitákat és pereket. A 120 milliárd forintos támogatás, kiegészülve a szolidaritási hozzájárulás befizetéséből és az eddig elmaradt állami támogatásokból adódó előnyökkel, jelentős mértékben javítja a főváros nettó pénzügyi pozícióját. A regionális BKK létrejötte és a közös finanszírozás révén a főváros közösségi közlekedése stabilabb alapokra kerülhet, javulhat a szolgáltatások minősége és kiterjedése a környező agglomerációra is. Ez a lépés Karácsony Gergely szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy Budapest, mint a magyar GDP felét termelő régió, ne roppanjon bele a közlekedési igények kiszolgálásába.
Az egységes parkolási rendszer és az útalap létrehozása potenciálisan hatékonyabbá teheti a parkolás üzemeltetését és több forrást biztosíthat az utak felújítására, ami közvetlenül a budapesti polgárok érdekét szolgálja. Ugyanakkor a kerületi polgármesterek ellenállása rávilágít a helyi autonómia és a központi irányítás közötti feszültségre. A költségvetési felügyelő kinevezése, mint megfigyelő, egyfajta garanciát jelent a kormány számára a főváros pénzügyi gazdálkodásának átláthatóságára és a jövőbeli likviditási problémák megelőzésére, miközben Karácsony Gergely hangsúlyozza, hogy ez nem sérti Budapest autonómiáját. A megállapodás, bár mindkét fél részéről elégedetlenséggel párosul, a kompromisszum és a közös érdekek mentén történő előrelépés jele.
A megállapodás számos elemének véglegesítéséhez a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyására lesz szükség. Karácsony Gergely bizakodó, hogy a képviselők, köztük a Tisza Párt és a Podmaniczky Mozgalom frakciói is támogatni fogják a döntéseket, sőt, szerinte a Kutyapárt frakciója is egyetért a legtöbb elemmel. A parkolási rendszer átalakítása kapcsán további egyeztetések várhatók a kerületi polgármesterekkel, akiknek ellenállása ellenére a főpolgármester a rendszert a kerületi polgárok érdekeit szolgáló, hatékonyabb megoldásnak tekinti.
A szolidaritási hozzájárulás pontos mértéke a 2027-es költségvetési javaslatban fog szerepelni. A regionális BKK létrehozása és a közös finanszírozás hosszú távon is biztosíthatja a budapesti és agglomerációs közösségi közlekedés stabilitását. Az olimpia kérdésében a főpolgármester társadalmi párbeszédet ígér, jelezve, hogy ez a téma egyelőre nem volt napirenden az FKT ülésén. A mostani megállapodás a felek szerint egy szükséges lépés volt a főváros fenntartható működésének biztosítására, még akkor is, ha ez „szent tehenek levágásával” járt.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása