Az európai kötvénypiacokon az utóbbi időben jelentősen emelkedtek a hosszú lejáratú hozamok, miközben a magállamok és a perifériás országok állampapírjai közötti hozamfelárak ismételten tágulnak. A piaci szereplők már Franciaországot is a perifériás kategóriába sorolják, ami a feszültség növekedését jelzi. Ebben a helyzetben Lorenzo Bini Smaghi, az Európai Központi Bank (EKB) korábbi igazgatótanácsi tagja szerint az EKB-nak fel kellene függesztenie a mennyiségi szigorítás (QT) programját, hogy elkerülje egy újabb adósságstressz kialakulását Európában.
Az elmúlt hónapokban az európai hosszú lejáratú állampapír-hozamok meredek emelkedést mutattak, ami a hitelfelvételi költségek növekedését jelenti az államok számára. Ezzel párhuzamosan a hozamfelárak, vagyis a különböző országok állampapírjai közötti hozamkülönbségek ismételten kiszélesedtek. Különösen aggasztó, hogy a piac már Franciaországot is a magasabb kockázatú, úgynevezett perifériás államok közé sorolja, ami korábban elképzelhetetlen lett volna egy ilyen gazdasági súlyú országnál.
Lorenzo Bini Smaghi, aki korábban az EKB döntéshozó testületének tagja volt, a Financial Timesban megjelent véleménycikkében fejtette ki álláspontját. Szerinte a jelenlegi piaci környezetben az EKB-nak azonnal fel kellene függesztenie a mennyiségi szigorítást. A mennyiségi szigorítás egy olyan monetáris politikai eszköz, amelynek keretében a jegybank fokozatosan csökkenti mérlegfőösszegét, nem pótolva a lejáró eszközöket, például az állampapírokat.
Az EKB 2023 márciusa óta alkalmazza ezt a stratégiát, ami azt jelenti, hogy a lejáró állampapírok ellenértékét már nem fekteti vissza. Ennek következtében az újonnan kibocsátott állampapírok egyre nagyobb részét a magánbefektetőknek kell megvásárolniuk. Ez a folyamat, miközben a hosszú lejáratú hozamok amúgy is emelkedő pályán vannak, további nyomást gyakorol a piaci hozamokra és növeli az államok finanszírozási költségeit.
Más jelentős jegybankok, amelyek hasonló mennyiségi szigorítási programokat indítottak, már felfüggesztették vagy módosították stratégiájukat a piaci fejlemények tükrében. Az EKB azonban továbbra is kitart a program mellett, a mérleg "normalizálását" szinte kötelezettségként kezelve. Smaghi szerint ez a megközelítés inkább a válság előtti időszak iránti nosztalgiából fakad, semmint alapos gazdasági elemzésből.
A szakértő rámutatott, hogy egy jegybanki mérleg adott méretében valójában semmi eleve "normális" nincs, különösen akkor, ha a gazdasági és piaci feltételek alapvetően megváltoztak. A 2008-as pénzügyi válság óta számos strukturális változás történt a gazdaságban, amelyek bonyolultabbá teszik a mennyiségi szigorítás hatásait. Ezeket a változásokat figyelembe kellene venni a monetáris politika alakításakor.
Az Egyesült Államok jegybankja, a Federal Reserve (Fed) például proaktívan reagált a helyzetre: Kevin Warsh, az újonnan kinevezett elnök három neves közgazdász vezetésével munkacsoportot hozott létre a mennyiségi szigorítás kérdésének vizsgálatára. Ezzel szemben az euróövezetben nem történt hasonló átfogó felülvizsgálat, ami Smaghi szerint hiányosságot jelent a kockázatok kezelésében.
A mennyiségi szigorítás folytatása a jelenlegi piaci környezetben növeli az úgynevezett bank-állam ördögi kör kockázatát. Ez a jelenség azt jelenti, hogy egy szuverén adósságválság destabilizálhatja a bankrendszert azáltal, hogy az állampapírok értékének csökkenése súlyos veszteségeket okoz a bankoknak, amelyek jelentős mennyiségű állampapírt tartanak portfóliójukban. Ez viszont bizalmi válsághoz és a bankrendszer összeomlásához vezethet, tovább súlyosbítva az adósságproblémákat.
Az EKB azzal érvel, hogy a mennyiségi szigorítás üteme viszonylag lassú, és az új likviditási keretrendszer pontos időzítése és kalibrációja még bizonytalan. Smaghi azonban éppen ezt a bizonytalanságot tartja a problémák forrásának, mivel ez tovább növeli a nyomást az európai hosszú lejáratú hozamokon. A piaci szereplők nem tudják pontosan, mire számíthatnak, ami óvatosságra és magasabb hozamelvárásokra készteti őket.
A Kormányzótanács korábbi tagja szerint a monetáris politikát elsősorban a hagyományos eszközzel, a rövid lejáratú irányadó kamattal kellene alakítani. A jegybank mérlegméretének változtatását másodlagos eszközként kellene kezelni, és csak akkor alkalmazni, ha a piaci feltételek stabilabbak. Az elsődleges kamatpolitika átláthatóbb és közvetlenebb hatást gyakorol a gazdaságra, mint a mérlegfőösszeg változtatása.
Lorenzo Bini Smaghi egyértelmű ajánlást fogalmazott meg: az óvatosság elve azt diktálja, hogy a mennyiségi szigorítást azonnal fel kell függeszteni. Ezt a felfüggesztést addig kellene fenntartani, amíg stabilabb piaci feltételek nem állnak helyre. Az így nyert időt az EKB-nak arra kellene felhasználnia, hogy alaposabban elemezze a program piaci hatásait és felkészüljön a jövőbeli lépésekre.
A szakértő szerint egy ilyen átfogó elemzés elengedhetetlen ahhoz, hogy az EKB megalapozott döntéseket hozhasson a monetáris politika jövőjéről. A jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben a további szigorítás kockázatai meghaladják az esetleges előnyöket. Az EKB-nak proaktívan kellene reagálnia a piaci jelzésekre, hogy megelőzze egy esetleges adósságválság kialakulását, és megőrizze az euróövezet pénzügyi stabilitását.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása