A Költségvetési Tanács (KT) véleményt adott ki az idei költségvetési törvényt módosító javaslatról, melyben jelentős kockázatokat azonosított a magyar gazdaság növekedési pályáján. A testület szerint a külső gazdasági és geopolitikai feszültségek, az energiaárak emelkedése, valamint a súlyos hazai aszály mind hozzájárulhatnak a korábban tervezettnél lassabb GDP-növekedéshez. Bár a lakossági reálbérek emelkedése és az ehhez kapcsolódó erős fogyasztás részben ellensúlyozza ezt a lassulást, a költségvetési hiánycél is jelentősen emelkedett.
A Költségvetési Tanács értékelése alapján a gazdasági növekedési előrejelzés az idei évre vonatkozóan jelentős korrekción esett át, a korábban várt 4,1 százalékról 2,0 százalékra módosult. Ezt a felülvizsgálatot elsősorban a globális gazdasági és geopolitikai környezetben tapasztalható feszültségek, az energiaárak volatilitása, valamint a hazai mezőgazdaságot sújtó aszály hatásai indokolják. Azonban a lakossági reálbérek növekedése és az ebből fakadó erős fogyasztás bizonyos mértékig képes ellensúlyozni a külső tényezők negatív hatásait, így támogatva a belső keresletet.
A GDP-arányos hiánycél is jelentősen, 3,7 százalékról 7,5 százalékra emelkedett a módosító javaslatban, ami összhangban van a júliusi előrejelzésekkel. Ennek eredményeként a központi alrendszer pénzforgalmi hiánycélja 7110,1 milliárd forintra nőtt, melyből az év első felében 3382 milliárd forint már realizálódott. A Tanács üdvözölte, hogy a megemelt hiánycélt hivatalosan is átvezették a törvényben, mivel ez hozzájárul a költségvetési folyamatok átláthatóságához és a teljesítések pontosabb értékeléséhez.
A Költségvetési Tanács a 2026. évi központi költségvetés végrehajtásának évközi helyzetéről és várható alakulásáról, valamint a törvénymódosító javaslatról szóló véleményében részletezte az aktuális makrogazdasági környezetet. Az év elején tapasztalt magas hiány, valamint a megváltozott globális és hazai gazdasági feltételek együttesen tették szükségessé a költségvetési paraméterek felülvizsgálatát. Ez a korrekció a kormányzat azon szándékát tükrözi, hogy a költségvetési előrejelzéseket a valósághoz igazítsa, figyelembe véve az előre nem látható kihívásokat.
Az európai uniós költségvetési szabályrendszer kapcsán a KT jelezte, hogy a nettó elsődleges kiadások növekedése várhatóan meghaladja az előírt plafont. Bár a védelmi kiadások növekedése miatt aktivált mentesítési záradék bizonyos mozgásteret biztosít, a kontrollszámlán várható 1,9 százalékos GDP-arányos eltérés így is jelentősen meghaladja a szabályozásban rögzített 0,6 százalékos maximumot. Ez a helyzet további egyeztetéseket és intézkedéseket tehet szükségessé az Európai Unió felé, a túlzott hiány elkerülése érdekében.
Az államadósság-mutató alakulása kiemelt figyelmet érdemel, mivel az első félév végére 75,6 százalékra emelkedett. Az év végére ez az arány a megemelkedett hiány és a likviditási tartalékok növelése miatt várhatóan tovább nő, elérve a 77,5 százalékot. Ez a tendencia hosszú távon fenntarthatósági kérdéseket vet fel, és rávilágít a költségvetési konszolidáció sürgető szükségességére a gazdasági stabilitás megőrzése érdekében.
A forint euróval szembeni felértékelődése ugyan mérsékli az adósságnövekedést, azonban a 357,5 forintos euróárfolyam év végi elérését kockázatok övezik. Egy esetleges forintgyengülés tovább növelheti az adósságállományt, különösen a devizában denominált részeket, ami további terhet jelenthet a költségvetés számára. A makrogazdasági stabilitás és a befektetői bizalom szempontjából kulcsfontosságú az árfolyam stabilitása és a költségvetési egyensúly megőrzése.
A kormányzat október folyamán új középtávú költségvetési-strukturális tervet készít, amelyben fokozatosan mérséklődő hiánypályát és csökkenő államadósság-mutatót kell vállalnia. Ez a terv kulcsfontosságú lesz az európai uniós elvárásoknak való megfelelés és a hosszú távú költségvetési fenntarthatóság biztosítása szempontjából. A Költségvetési Tanács hangsúlyozza a fegyelmezett költségvetési politika fontosságát a jövőbeni kihívások kezelésében, különös tekintettel a külső bizonytalanságokra.
A gazdasági növekedés lassulása és a magasabb hiánycélok ellenére a Tanács véleménye rávilágít a proaktív költségvetési tervezés és a külső sokkokra való felkészülés szükségességére. A belső fogyasztás ereje ad némi reményt, de a globális környezet bizonytalanságai továbbra is óvatosságra intenek a gazdaságpolitikai döntések meghozatalakor, hogy elkerülhetők legyenek a további negatív hatások.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása