A Költségvetési Tanács (KT) szerdán egyhangúlag elfogadott véleményében megerősítette, hogy a 2026-os költségvetés módosítása megfelel az Alaptörvényben rögzített államadósság-szabályoknak. Az MTI-hez eljuttatott tájékoztató részletezi, hogy a testület alapos vizsgálat után jutott erre a következtetésre, megállapítva, hogy a tervezett változtatások nem sértik a jogszabályi előírásokat. Ez a megállapítás különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy az előrejelzések szerint a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított államadósság-mutató 2026 végére várhatóan 77,5 százalékra emelkedik. Ez a szint a 2025-ös év végén mért 74,6 százalékos állományhoz képest jelentős növekedést jelent, azonban a hatályos szabályozás keretein belül marad.
Az államadósság-szabályoknak való megfelelés kulcsa a hatályos jogszabályban foglalt kivételi lehetőségekben rejlik. A törvény ugyanis lehetővé teszi az adósságcsökkentési kötelezettség alóli eltérést bizonyos rendkívüli gazdasági helyzetekben. Ilyen kivételt indokolhat, ha a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesést tapasztal, ami komoly gazdasági kihívásokat jelent. Hasonlóképpen, ha az éves GDP-növekedés negatív tartományba kerül, vagy ha az elmúlt három év átlagában a gazdasági teljesítmény növekedése nem éri el az egy százalékot, az államadósság növekedése nem minősül az Alaptörvény megsértésének. Ezek a feltételek biztosítják a költségvetési politika rugalmasságát válságos időszakokban, miközben fenntartják a fiskális fegyelmet.
A költségvetési módosítások konkrétan érintik a központi alrendszer pénzforgalmi hiányát, amely a tervek szerint 120 milliárd forinttal alacsonyabb lesz az eredetileg tervezettnél. Ez a csökkenés teljes mértékben a helyi önkormányzatok támogatására szánt kiadási előirányzatok mérsékléséből származik. Fontos kiemelni, hogy ezen változtatások ellenére az év végére tervezett államadósság szintje nem módosult, ami azt jelenti, hogy a hiány csökkentése más területeken realizálódik, miközben az összadósság szintje stabil marad a tervek szerint.
A kormányzat a gazdasági és fiskális mutatók változásaira reagálva felülvizsgálta a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA-módszertan szerinti) hiánycélját is. A 2025 nyarán elfogadott, a GDP 3,7 százalékára vonatkozó hiánycélt jelentősen, 7,5 százalékra emelte. Ez a korrekció a makrogazdasági környezet változásait tükrözi, és a költségvetési politika alkalmazkodását jelzi a megváltozott körülményekhez.
A Költségvetési Tanács üdvözölte a gazdasági és fiskális mutatók alakulása miatt szükségessé vált korrekciót, elismerve a költségvetési politika rugalmasságának fontosságát. Ugyanakkor a testület továbbra is fenntartja korábbi szakmai észrevételeit, amelyek a hosszú távú fiskális stabilitás megőrzésére irányulnak. Különösen hangsúlyozza, hogy a jövőben olyan robusztus költségvetési szabályokra van szükség, amelyek középtávon garantálják az államadósság érdemi és fenntartható csökkenését. Emellett kiemelt fontosságúnak tartja, hogy az új szabályozási keret hatékonyan mérsékelje a kormányzati szektor kamatkiadásait, hozzájárulva ezzel a költségvetés tehermentesítéséhez és a pénzügyi stabilitás erősítéséhez.
A Tanács mostani véleményezése egy új jogi keretrendszerben zajlott. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása ugyanis megszüntette a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulásának kötelezettségét a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásakor. Ez a változás átalakította a testület szerepét, amely immár nem előzetes jóváhagyóként, hanem utólagos véleményezőként vesz részt a költségvetési folyamatokban, továbbra is biztosítva az Alaptörvényben foglalt fiskális szabályok betartásának ellenőrzését.
Forrás: Magyar Hírlap
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása