A kormányülésen tárgyalják a készülő klímatörvény tervezetét, amelynek elsődleges célja a hazai vízkészletek megőrzése és a természetes élőhelyek helyreállítása a súlyosbodó aszályhelyzet kezelése érdekében. Ezt Gajdos László, a TISZA élő környezetért felelős minisztere közölte egy Facebook-bejegyzésben. A miniszter állítása szerint a jogszabály előkészítése során kiemelt szerepet kapott a társadalmi egyeztetés, és a civil szervezeteket is bevonták a tervezésbe. Gajdos László szerint szeptemberben le is zajlott a „társadalmi egyeztetés”.
Azonban a „társadalmi egyeztetés” fogalma ebben az esetben idézőjelbe került, mivel a klímatörvény hivatalos tervezete még nem került közzétételre. Ez azt jelenti, hogy a jogszabály-előkészítésnek az a kötelező szakasza, amely során a miniszterek által előkészített jogszabálytervezeteket a döntéshozatal és az Országgyűlés elé terjesztés előtt véleményezésre bocsátják, még nem indult el. A hivatalos társadalmi egyeztetés a tervezet nyilvános közzétételével kezdődik.
Gajdos László hangsúlyozta, hogy a jogszabályalkotást a rendkívüli időjárási körülmények is sürgetik. A tartós aszály, valamint a kiszáradó folyók és tavak látványa azonnali beavatkozást tesz szükségessé. A miniszter ígérete szerint a készülő törvény kiemelten kezeli majd a vízvisszatartást, valamint a természetes élőhelyek megóvását. Kifejtette, hogy a jogszabályi háttér megteremtésével céljuk, hogy minél több vizet meg lehessen tartani Magyarországon, megmentsék a tavakat a kiszáradástól, és új életet leheljenek a folyókba.
A politikus a tervezetet a hazai környezetvédelem „Bibliájának” nevezte, és ígéretet tett arra, hogy még az idei évben a Parlament elé terjesztik.
Bár a miniszter posztjában kiemelte a civil szervezetekkel való szoros kommunikációt, néhány nappal korábban közel 200 civil szervezet írta alá azt a kezdeményezést, amely éppen a társadalmi egyeztetés időtartamát kifogásolja. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Green Policy Center által koordinált akcióban résztvevő szervezetek azt kérik, hogy amikor a kormány benyújtja – és ezzel párhuzamosan kötelezően társadalmi egyeztetésre bocsátja – a klímatörvényt, akkor ne a jogszabályban előírt minimális 8 napot, hanem legalább négy hetet biztosítsanak a véleményezésre. Az érdekképviseletek Gajdos László miniszterhez, valamint a további érintett tárcákhoz és kormánybiztosokhoz fordultak ezzel a kéréssel, hangsúlyozva, hogy egy ilyen horderejű jogszabály évtizedekre meghatározza Magyarország jövőjét, ezért az érdemi egyeztetéshez elengedhetetlen a hosszabb időkeret.
Ez a helyzet rávilágít egy lehetséges félreértésre a kormány és a civil szervezetek között a társadalmi egyeztetés folyamatát illetően. Míg a miniszter a tervezés korábbi szakaszában történt bevonásra utalhat, addig a civil szervezetek a hivatalos, nyilvános véleményezésre szánt időkeretet tartják elégtelennek, különösen egy olyan komplex és hosszú távú hatású jogszabály esetében, mint a klímatörvény.
A klímatörvény tehát a kormány napirendjén szerepel, és a miniszter ígérete szerint hamarosan a parlament elé kerül. A jogszabály céljai között a vízhiány és az aszály elleni küzdelem, valamint a természetes környezet védelme áll. A civil szervezetek azonban egyelőre a hivatalos egyeztetési folyamat átláthatóságát és az érdemi véleményezésre szánt idő növelését sürgetik, hogy valóban széles körű konszenzussal születhessen meg a hazai környezetvédelem „Bibliája”.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása