Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) friss elemzése szerint a kiskereskedelmi forgalom augusztusi adatai azt mutatják, hogy a júliusi fellendülés rövid életűnek bizonyult. A szövetség főtitkára, Balázs Ildikó kiemelte, hogy a 2,4 százalékos éves növekedés ellenére a szektor visszatért a korábbi, kiábrándító szintekhez. A szervezet szerint a vásárlási szokásokban a világjárvány óta fennálló problémák továbbra is érezhetők.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2026 augusztusában a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztítva 2,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma 0,5 százalékkal, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelemé 5 százalékkal bővült. Az üzemanyag-kiskereskedelem 3,1 százalékos növekedést mutatott éves összevetésben.
Havi szinten azonban már visszaesés volt tapasztalható: a szezonálisan és naptárhatással kiigazított kiskereskedelmi forgalom volumene 0,7 százalékkal maradt el a júliusitól. Ez már a második egymást követő hónap, amikor csökkenést mért a KSH, júliusban még 0,4 százalékos volt a visszaesés. Ennek ellenére az év első nyolc hónapjában a forgalom volumene összességében 4,3 százalékkal nőtt 2025 azonos időszakához képest.
Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó vegyes üzletek értékesítési volumene 1,9 százalékkal emelkedett, miközben az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzletek forgalma 4,8 százalékkal csökkent. A nem élelmiszer-kiskereskedelemben a gyógyszer-, gyógyászati termék- és illatszerüzletek 5,4 százalékos, az iparcikk jellegű vegyes üzletek 4,2 százalékos, a textil-, ruházati és lábbeliüzletek 2,7 százalékos növekedést értek el.
A bútor- és műszakicikk-üzletek 1 százalékos, a könyv-, számítástechnikai és egyéb iparcikk-üzletek pedig 0,6 százalékos bővülést könyvelhettek el. Ezzel szemben a használtcikk-üzletek forgalmának volumene 3,3 százalékkal visszaesett. Az online értékesítés továbbra is dinamikusan bővült, a csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 12 százalékkal emelkedett, ami a teljes kiskereskedelmi forgalom 8,3 százalékát tette ki.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalma 3,1 százalékkal nőtt éves összevetésben, míg a kiskereskedelmi statisztikákba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek forgalma 8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. 2026 augusztusában az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron elérte az 1787 milliárd forintot. Január és augusztus között a kiskereskedelmi forgalom volumene naptárhatástól megtisztítva 4,3 százalékkal emelkedett. Ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem értékesítési volumene 2,2 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemé 5,6 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemé pedig 7,5 százalékkal nőtt.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene még nem érte el a Covid utáni szintet, és jelentősen elmarad a lakosság rendelkezésére álló jövedelem növekedésétől. A szövetség közleménye rámutat, hogy a 2022-2023-as magas infláció óta a magyar lakosság fogyasztási hajlandósága drámai módon visszaesett. Ez a tendencia a mai napig nem fordult meg, a vásárlók óvatosabbak maradtak.
Az OKSZ hangsúlyozza, hogy a növekedés hosszú idő után és nagyon mélyről indul újra, ami magyarázza a jelenlegi, lassú ütemet. A korábbi évek kihívásai, különösen a jelentős áremelkedések, mély nyomot hagytak a háztartások költségvetésén és a vásárlási döntéseiken. Ez a tartós bizonytalanság hozzájárul a fogyasztói bizalom lassú helyreállásához.
A helyzet azért figyelemre méltó, mert a kiskereskedelmi forgalom volumene mindössze közelíti a 2022 eleji szintet, miközben a reálkeresetek 2023 óta dinamikusan, többnyire kétszámjegyű ütemben növekedtek. Ez a különbség azt jelzi, hogy a megnövekedett jövedelmek ellenére a lakosság nem költ többet arányosan, hanem inkább takarékoskodik, vagy más célokra fordítja bevételeit. A fogyasztói magatartás megváltozása hosszú távon befolyásolhatja a gazdaság növekedését.
Az OKSZ kiemelte, hogy a kereslet növekedésének nyoma sincs az inflációs adatokban, sőt, az élelmiszerek ára egy év alatt csaknem 5 százalékkal csökkent. Ez a tény a szövetség szerint azt mutatja, hogy keresleti oldalról semmilyen akadálya nincs az árrésstop kivezetésének. Az élelmiszerárak csökkenése elméletileg ösztönözhetné a vásárlást, de a fogyasztói bizalom hiánya felülírja ezt a hatást.
A Kereskedelmi Szövetség álláspontja szerint a jelenlegi adatok egy tartósan visszafogott fogyasztói környezetre utalnak, ahol a vásárlók továbbra is óvatosan bánnak pénzükkel. A reálbérek emelkedése ellenére a vásárlóerő nem konvertálódik automatikusan nagyobb kiskereskedelmi forgalommá. Ez a jelenség hosszú távon kihívás elé állíthatja a kiskereskedelmi szektort, amelynek alkalmazkodnia kell a megváltozott fogyasztói magatartáshoz.
Az árrésstop kivezetésére vonatkozó javaslat rávilágít arra, hogy az OKSZ szerint a piaci mechanizmusok szabadabb működése segíthetné a szektor talpra állását. A fogyasztói bizalom helyreállítása és a vásárlási hajlandóság növelése kulcsfontosságú lesz a jövőbeni növekedés szempontjából. A gazdasági szereplőknek és a döntéshozóknak egyaránt figyelembe kell venniük ezeket a tendenciákat a jövőbeli stratégiák kialakításakor.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása