Kína figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy válaszlépésekkel él, amennyiben az Irán elleni szankciók keretében hozott intézkedések aránytalanul nagy számú kínai vállalatot érintenek. A Financial Times értesülései szerint Peking egyértelműen jelezte, nem tolerálja, ha az Irán gazdasági elszigetelését célzó amerikai törekvések kiterjedt hatást gyakorolnak kínai gazdasági szereplőkre.
Az Egyesült Államok által hétfőn bejelentett szankciós intézkedések kínai és hongkongi cégeket is célba vettek, azonban a nagyobb kínai bankokat egyelőre kihagyták a szankcionált entitások köréből. Ez a lépés rávilágít a két nagyhatalom közötti kényes egyensúlyra, miközben Washington igyekszik nyomást gyakorolni Teheránra. Kína kulcsszerepet játszik az iráni olajexportban, hiszen az iráni kőolaj mintegy 90 százalékát vásárolja fel. Érdekesség, hogy bár a nagy kínai finomítók általában betartják a nemzetközi szankciókat, számos kisebb, úgynevezett „teáskanna” magánfinomító a kínai kormány hallgatólagos engedélyével továbbra is feldolgozza az iráni olajat, biztosítva ezzel a folyamatos kereskedelmet.
A közeljövőben várhatóan kulcsfontosságú találkozóra kerül sor Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök között Washingtonban. A tervek szerint a két vezető a következő hónapban ül tárgyalóasztalhoz, ahol várhatóan meghosszabbítják a tavaly októberben megkötött, majd Trump májusi pekingi látogatásán megerősített kereskedelmi „tűzszünetet”. Ez a találkozó lehetőséget adhat a feszültségek enyhítésére, de az Irán körüli vita újabb kihívást jelenthet a két ország amúgy is összetett viszonyában.
A kínai külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy országa minden szükséges lépést megtesz saját érdekeinek védelmében. Peking következetesen ellenzi azokat a „jogellenes szankciókat”, amelyeknek nincs nemzetközi jogi alapjuk, vagy amelyeket nem hagyott jóvá az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Kína álláspontja szerint a vitás kérdéseket tárgyalások útján kell rendezni, nem pedig egyoldalú büntetőintézkedésekkel. Ez az elv az Irán elleni szankciók esetében is érvényes, mivel Peking úgy véli, ezek az intézkedések destabilizálhatják a térséget és súlyosbíthatják a gazdasági helyzetet.
A Pekingi Egyetem szakértője, Vang Dong szerint Kínának most ki kell várnia, hogy felmérje, vajon az Egyesült Államok valóban komolyan gondolja-e a másodlagos szankciók kivetését kínai vállalatokra, vagy csupán blöffről van szó. Amennyiben Washington valóban ilyen lépéseket tenne, Kína készen áll arra, hogy megvédje magát, és hasonló ellenintézkedéseket vezessen be, mint ahogy azt egy évvel ezelőtt is tette a kereskedelmi feszültségek idején. Ez a forgatókönyv tovább mélyíthetné a két gazdasági nagyhatalom közötti konfliktust.
Zsu Feng, a Nankingi Egyetem szakértője rávilágított, hogy Kína a háttérben aktívan dolgozik az Egyesült Államok és Irán közötti megegyezés előmozdításán. Peking célja, hogy megnyíljon az olajszállítás szempontjából kritikus Hormuzi-szoros, amelyen keresztül a Közel-Keletről érkező olaj jelentős része halad. Kína nem kíván közvetlenül bekapcsolódni az iráni konfliktusba, azonban gazdasága nagymértékben függ a közel-keleti olajszállításoktól, így a térség stabilitása létfontosságú számára. A Hormuzi-szoros esetleges lezárása vagy a szállítások akadozása súlyos következményekkel járna a kínai gazdaságra nézve, ezért Peking érdekelt a helyzet mielőbbi rendezésében és a feszültségek csökkentésében. A kínai vezetés tehát kettős stratégiát követ: egyrészt védi saját gazdasági érdekeit az amerikai szankciókkal szemben, másrészt diplomáciai úton igyekszik enyhíteni a regionális feszültségeket, hogy biztosítsa az energiaellátás zavartalanságát.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása