A kínai adatközpontok energiafogyasztása drámai növekedés előtt áll a következő években, elsősorban a mesterséges intelligencia (AI) technológiák terjedése miatt. Ez a jelentős energiaigény alapjaiban írja át az adatközpontok telepítési stratégiáját, előtérbe helyezve a bőséges és fenntartható energiaforrásokhoz való hozzáférést a hagyományos szempontokkal szemben.
Egy friss elemzés szerint a kínai adatközpontok áramfogyasztása 2030-ra a négyszeresére nőhet, elérve a 774 terawattórát. Ez a növekedés elsősorban az AI-alkalmazások által generált megnövekedett terhelésnek tudható be. Az adatközpontok 2030-ban Kína teljes áramfogyasztásának körülbelül 6 százalékát adhatják, ami 2060-ra akár 17 százalékra is emelkedhet.
Korábban az adatközpontokat jellemzően a nagyvárosok és technológiai központok közelében helyezték el. Ennek oka az ügyfelekhez, a képzett munkaerőhöz és az alacsony késleltetésű hálózati infrastruktúrához való közelség volt. Azonban az AI-bővülés új prioritást teremtett: a megbízható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és versenyképes árú áram elérhetőségét.
A „Rewiring China's grid for the AI era” című tanulmány rávilágít, hogy a nyolc kijelölt nemzeti adatközpont-csomópont 2060-ig továbbra is meghatározó szerepet játszik majd. Ezek a csomópontok a kínai adatközpont-kapacitás több mint 70 százalékát fogják biztosítani. Ugyanakkor a hálózati korlátok és a megújuló energiaforrások folyamatos bővülése fokozatosan a kijelölt csomópontokon kívüli területek felé tereli a fejlesztéseket.
Ez a tendencia különösen a megújuló energiában gazdag nyugat-kínai régiók felé mutat. Az új modellben a számítási kapacitás követi az áramforrást, nem pedig fordítva, különösen a késleltetéstűrő feladatok, mint például az AI-modellek betanítása esetében. Azon alkalmazások számára, amelyek gyors válaszidőt igényelnek, a keleti központok továbbra is megőrzik stratégiai fontosságukat.
Az új energetikai architektúrák, az akkumulátoros tárolás és az intelligens ütemezés révén az adatközpontok passzív alapterhelésből rugalmas fogyasztókká válnak. Ez azt jelenti, hogy a nem azonnali feldolgozást igénylő feladatok átcsoportosíthatók a bőséges megújuló termelés vagy az alacsonyabb áramárak időszakaira. Ezzel az adatközpontok aktív szereplőivé válhatnak a kínai áramrendszernek.
Az adatközpontok képesek lesznek felszívni a túlkínálatos régiókban kényszerűen korlátozott megújuló energiát, optimalizálva a hálózat működését. Az elemzés szerint a zöldáram iránti keresletük 2060-ig folyamatosan növekszik. A szén-dioxid-kibocsátásuk azonban már 2035-ben tetőzhet a megújuló energiaforrások térnyerésének köszönhetően.
A jövőbeni adatközpont-fejlesztések helyét és módját egyre inkább a megbízható, versenyképes árú és alacsonyabb kibocsátású áramhoz való hozzáférés határozza meg. Wanting Zhao, a Wood Mackenzie elemzője szerint ez a trend alapvető változásokat hoz a globális digitális infrastruktúra kiépítésében.
Kína példája rávilágít arra, hogy a mesterséges intelligencia által generált energiaigény miként ösztönzi a fenntarthatóbb, megújuló energiára épülő megoldások keresését. Az adatközpontok áthelyezése a sivatagos, megújuló energiában gazdag területekre kulcsfontosságú lépés lehet a digitális fejlődés és a környezetvédelem összehangolásában.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása