A digitális világban zajló események egyre inkább fizikai valósággá válnak, különösen a kiberbiztonság területén. A mesterséges intelligencia (MI) megjelenése új korszakot nyitott, ahol a kiberfenyegetések már nem csupán informatikai problémát jelentenek, hanem üzleti, társadalmi és akár egzisztenciális kockázattá is válhatnak. Keleti Arthur, az MI biztonságának elismert szakértője az Indexnek adott interjújában hangsúlyozta, hogy a digitális támadások következményei mára kézzelfoghatóvá váltak, aminek felismerése az elmúlt években nehezen ment.
Az idei ITBN konferencia, mely szeptember 24-én zajlott Budapesten, kiemelt figyelmet fordított az MI-rendszerek által felvetett valós biztonsági veszélyekre. A szakértők szerint a kiberbűnözői csoportok rendkívül szervezettek és hatékonyak, gazdasági erejük pedig hatalmas. Keleti Arthur becslései alapján a kiberbűnözés évente mintegy 10,5 billió dolláros kárt okoz világszerte, ami forintban kifejezve szinte felfoghatatlan nagyságrendű. Ez az összeg ráadásul évente 10-20 százalékkal növekszik, jelezve, hogy a kiberbűnözés már egy jövedelmező üzleti modellé vált.
A támadók motivációi és céljai sokfélék lehetnek, a pénzszerzéstől és károkozástól kezdve a hírszerzésen és politikai nyomásgyakorláson át egészen a gazdasági folyamatok megakasztásáig. Lehetnek terroristák, hagyományos kiberbűnözők, vagy akár államilag támogatott, geopolitikai célokat követő szereplők is. A módszerek gyakran hasonlóak, de a mögöttes szándék eltérő.
A kiberbiztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos figyelmeztetések már közel egy évtizede, 2016-2017 környékén megjelentek az ITBN konferenciáin. Ennek ellenére a piac, a vállalatok és az emberek nem ismerték fel időben a mélyreható változásokat, amelyek a technológia fejlődésével együtt jártak. Bár a kiberbiztonsággal az elmúlt években is foglalkoztak, törvények, szakemberek és vállalati szabályzatok is léteznek, a hangsúly nem az MI által generált új típusú veszélyeken volt.
A kiberbiztonsági iparág hatalmasra nőtt, éves forgalma 250-300 milliárd dollár, és évi 10-15 százalékos növekedést mutat. Keleti Arthur szerint azonban a szakma bizonyos értelemben „business as usual” üzemmódba került, ahol a megszokott rutinok és megoldások dominálnak. Ez a megközelítés azonban már nem írja le megfelelően a biztonság átalakult természetét, és különösen nem a gyorsan szerveződő és fejlődő kiberbűnözést.
A gazdaság működése alapjaiban változott meg, az ellátási és értékláncok rendkívül digitalizálódtak, a digitális infrastruktúra szinte minden folyamatba beépült. Ez azt jelenti, hogy egy sikeres kibertámadás ma már nem csak adatvesztést, hanem fizikai fennakadásokat is okozhat. Példaként említhető a 2023 végi ausztráliai eset, ahol egy szoftveres sérülékenység kihasználása napokra megbénította az ország tengeri logisztikájának jelentős részét, 30 000 konténert érintve.
Hasonlóan súlyos következményekkel járt a 2021-es Colonial Pipeline incidens az Egyesült Államokban, amely az üzemanyag-ellátást érintette, vagy a 2015-ös ukrajnai támadás, ami 230 000 otthon áramellátását szakította meg télen. 2021-ben egy globális sérülékenység a világ cégeinek felét érintette, másodpercenként százas nagyságrendű támadásokat generálva. Ezek a példák világosan mutatják, hogy a digitális támadások gyorsan kiléphetnek a virtuális térből, megbénítva kórházakat, logisztikai rendszereket és más kritikus szolgáltatásokat, mind az állami, mind a magánszektorban.
Egy jól szervezett kiberbűnözői csoport napokra vagy akár hetekre is működésképtelenné tehet egy szervezetet vagy szolgáltatási láncot. A zsarolóvírusos támadások során dollármilliókban mérhető váltságdíjakat fizethetnek a vállalatok, ami rendkívül jövedelmező üzleti modellt teremt a támadók számára. Minél inkább függ a világ a digitális rendszerektől, annál nagyobb hasznot hoz azok leállítása.
Ebbe a már eleve hatalmas és jól szervezett bűnözői iparágba érkezett meg a mesterséges intelligencia, nem csupán egy új eszközként, hanem gyorsítóként és hatás-sokszorozóként. Keleti Arthur becslése szerint az MI lényegében automatizálta a támadások számos aspektusát, aminek következtében a támadások sebessége hét-tízszeresére nőhetett. Az MI nemcsak gyorsabbá, hanem személyesebbé is teszi a támadásokat, ami különösen veszélyes.
A kiberbűnözés egyik kulcskérdése mindig is az volt, hogy a támadó megtalálja a megfelelő embert, a megfelelő pillanatot és a megfelelő eszközt. Az MI ebben is segítséget nyújt, precízebbé és célzottabbá téve az akciókat. Az FBI-hoz csak tavaly több mint egymillió kiberbűnözéssel kapcsolatos bejelentés érkezett az Egyesült Államokban, de a valós támadások száma ennél jóval magasabb lehet. Becslések szerint naponta mintegy 2500 kibertámadás történik, ami azt jelenti, hogy körülbelül negyven másodpercenként következik be egy újabb incidens.
A probléma mérete miatt a kiberbiztonság mára nem opcionális, hanem kötelező kérdéssé vált a vállalatok számára. A digitális rendszerektől való függőség növekedésével a támadások potenciális hozama is egyre nagyobb, ami tovább ösztönzi a kiberbűnözést. A jövőben a mesterséges intelligencia még inkább kulcsszerepet játszik majd a védekezésben és a támadásokban egyaránt.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása