A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) riadót fújt, és a döntéshozókhoz fordult az árrésstop haladéktalan kivezetését sürgetve. Neubauer Katalin, az MNKSZ főtitkára szerint a friss adatok megerősítik a korábbi aggodalmakat, miszerint az intézkedés súlyosan veszélyezteti a hazai kereskedelmi vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fennmaradását.
A szövetség szerint nincs több idő a várakozásra, mivel az árréssapka jelentős károkat okoz a szektornak. Az intézkedés következtében már most is számos üzlet bezárt, és továbbiak sorsa forog kockán.
Az MNKSZ főtitkára, Neubauer Katalin az Indexnek nyilatkozva kiemelte, hogy a 2025-ös adatok szerint 2713-mal kevesebb üzlet működött Magyarországon, mint egy évvel korábban. Ebből a megszűnt egységekből 913 élelmiszer- vagy élelmiszer jellegű bolt volt, ami aggasztó tendenciát mutat.
Ez a bezárási hullám különösen a kisebb településeket sújtja, ahol a helyi üzletek gyakran a mindennapi ellátás alapfeltételei. Ezeknek a boltoknak az eltűnése komoly problémát jelenthet az időseknek, az autóval nem rendelkezőknek, és a nehezebben mozgó embereknek, akik számára a legalapvetőbb termékek beszerzése is nehézzé válik.
Neubauer Katalin üdvözölte a hét térség fejlesztését célzó Széchenyi István Programot, de figyelmeztetett, hogy a vidék támogatása nem lehet teljes a helyi kereskedelem megőrzése nélkül. Hiába érkeznek fejlesztési források egy térségbe, ha közben eltűnnek azok az üzletek, amelyek nélkül a mindennapi élet egyre nehezebbé válik a falvakban.
Az árrésstop közvetlenül nem vonatkozik az egymilliárd forint alatti éves árbevételű vállalkozásokra, mégis ők lehetnek a szabályozás legnagyobb vesztesei. Ezek a kisboltok jellemzően nagykereskedőkön keresztül szerzik be az árut, ami több költségelemet és közvetítői árrést tartalmaz. Ennek eredményeként nem tudnak versenyképes fogyasztói árakat kínálni a nagy láncokkal szemben, még akkor sem, ha saját árrésükről teljesen lemondanának.
A vásárlók emiatt fokozatosan elfordulnak a kis üzletektől, a megmaradó forgalom pedig már nem fedezi a béreket, az energiaköltségeket és az üzlet fenntartását. Ez a helyzet a kisboltok bezárásához vezet, tovább súlyosbítva a vidéki ellátás problémáit.
Az árrésstop nem a termékek fogyasztói árát rögzíti, hanem a beszerzési és az eladási ár közötti különbséget korlátozza. Az érintett kereskedők a szabályozás alá tartozó árucikkeken fő szabály szerint legfeljebb 10 százalékos árrést alkalmazhatnak élelmiszerek esetében, és legfeljebb 15 százalékos árrést drogériai termékeknél.
Az intézkedés az egymilliárd forintnál nagyobb éves nettó árbevételű vállalkozásokra vonatkozik, és jelenleg 43 élelmiszer- és további 30 drogériai termékkategóriát érint. Összesen 201 vállalatot érint közvetlenül, amelyek több ezer üzletet működtetnek.
Az árrés azonban nem azonos a kereskedő nyereségével; ebből kell fedezni a béreket, az energia-, szállítási, raktározási és üzletfenntartási költségeket, valamint a veszteségeket és a fejlesztéseket is. A korábbi hatósági árral szemben, amely konkrét bolti árat határozott meg, az árrésstop azt szabályozza, hogy a kereskedő mennyivel adhatja drágábban a terméket a beszerzési áránál.
A kereskedelmi érdekképviseletek kritikája szerint a rendszer torzítja a piacot, mert kizárólag az értékesítési lánc utolsó szereplőjének mozgásterét szűkíti. Eközben a termelők, a feldolgozók és a nagykereskedők költségeit, illetve árrését nem korlátozza, ami egyenlőtlen versenyhelyzetet teremt.
Neubauer Katalin szerint a szabályozás egyik alapvető hibája, hogy nem veszi figyelembe az üzlettípusok eltérő költségszerkezetét. Egy széles választékot, csemege- és húspultot fenntartó szupermarket működési költsége az árbevétel 28–30 százalékát is elérheti, miközben az árrésstop alá tartozó termékek a forgalmának 30–40 százalékát adják. Egy szűkebb választékkal dolgozó diszkontnál ugyanaz a szabályozás jóval kevesebb árucikket és a teljes forgalom kisebb részét érint.
Ez a rendszer felgyorsítja a piac „eldiszkontosodását”, mivel a hagyományos szupermarketek költségcsökkentésre, szolgáltatásaik szűkítésére és választékuk átalakítására kényszerülnek. Az élelmiszerek esetében maximált 10 százalékos árrés nem fedezi a logisztikai költségeket, az üzemelési költségek alig termelhetők ki, fejlesztésre pedig a legtöbb vállalkozásnál nem marad keret.
Ennek következményeit idővel a vásárlók is megérezhetik a választék, a kiszolgálás és az üzletek állapotának romlásán keresztül. A szabályozás továbbá egyértelműen az import térnyerését erősíti, mivel az erős forint olcsóbbá teszi a külföldről érkező termékeket. Ez rontja a magyar gazdák, az élelmiszeripar és a hazai beszállítók pozícióját, miközben éppen a magyar termékek védelmére kellene összpontosítani.
Az inflációs folyamatok is a kivezetés mellett szólnak: augusztusban a vendéglátás nélkül számított élelmiszerár-index éves alapon 4,8 százalékkal csökkent, a KSH adatai szerint hetedik hónapja csökken az élelmiszerek ára. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) már a júliusi adatok alapján is amellett érvelt, hogy ennél kedvezőbb időpont aligha kínálkozik az intézkedés megszüntetésére.
Neubauer Katalin elmondása szerint az agrár-, a gazdasági és a pénzügyi tárca szakemberei egyaránt ismerik a problémát. Egy július 24-i minisztériumi egyeztetésen is elhangzott, hogy az árrésstop hibás és versenykorlátozó intézkedés, azóta azonban újabb hónapok teltek el érdemi lépés nélkül.
Az MNKSZ ezért arra kéri a politikai vezetést, hogy a már kialakult szakmai egyetértést kövesse döntés, és vezessék ki az élelmiszer- és drogériatermékek árréssapkáit. A szövetség hangsúlyozza, hogy ha a kormány valóban a verseny erősítését tekinti gazdaságpolitikája alapjának, akkor meg kell szüntetnie a kereskedők versenyét korlátozó intézkedést.
A további halogatás árát ugyanis egyre több, generációk óta működő magyar családi vállalkozás, velük együtt pedig a vidéki lakosság fizetheti meg.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása