A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss jelentése szerint a magyarországi keresetek növekedési pályája az év elejéhez képest lassult, de még így is érdemben meghaladja az infláció mértékét. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza részletesen értékelte az adatokat, kiemelve a júliusi béremelkedés főbb jellemzőit és a gazdasági összefüggéseket. Az elemzés átfogó képet nyújt a munkaerőpiaci trendekről, a reálbérek alakulásáról és a jövőbeni kilátásokról.
Júliusban a bruttó átlagkereset 7,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami enyhe gyorsulást jelent a júniusi 7,1 százalékos növekedéshez képest. Ez a havi gyorsulás elsősorban bázishatásoknak tulajdonítható, ugyanakkor az év eleji, magasabb növekedési ütemhez képest egyértelmű lassulás figyelhető meg. A nettó átlagkereset növekedése még markánsabb volt, elérve a 9,1 százalékot, ami szignifikánsan meghaladja a bruttó növekedést. Ez a különbség a családi adókedvezmények év eleji emelésével, valamint a többgyermekes édesanyák fokozatos adómentességével magyarázható. A bruttó és nettó mediánkeresetek 8,6, illetve 9,7 százalékkal nőttek, ami azt jelzi, hogy az átlagnál jobban emelkedtek, utalva arra, hogy az alacsonyabb jövedelműek bére nőhetett nagyobb mértékben.
Az év eleji átlagkereset-növekedésben meghatározó szerepet játszott a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a jól képzett munkaerő iránti folyamatos kereslet. Azonban a munkaerőpiac feszessége egyértelműen csökkenő tendenciát mutat, ami hozzájárulhat a korábbiaknál kisebb béremelkedési ütemhez. Az állami szférában jelentősebb lassulás volt tapasztalható a bérnövekedésben: míg februárban 13,4 százalékos átlagos emelkedést mértek, addig júliusban ez az érték már csak 7,4 százalékra csökkent. A vállalkozásoknál is történt kisebb lassulás az év elejéhez képest, de az állami szféra adatai nagyobb mértékben befolyásolták az átlagot.
Az egyes ágazatokban mért keresetemelkedés között nem volt kiemelkedően nagy a szórás, ám jelentős különbségek mutatkoztak. A legnagyobb mértékben a szociális ellátás területén emelkedtek a keresetek, átlagosan 12,1 százalékkal, ezt követte a vízellátás és hulladékgazdálkodás ágazat 10,3 százalékkal. A leglassabb átlagos keresetemelkedés az egészségügyben történt, mindössze 1,0 százalékos volt, míg az energiaiparban 4,6 százalékos növekedést regisztráltak. A tartós nehézségekkel küzdő feldolgozóipar bérszintje 6,8 százalékkal lett magasabb, ami az átlag alatti növekedést jelent.
Regős Gábor összegzése szerint a keresetek emelkedése továbbra is érdemben meghaladja az inflációt, ami kulcsfontosságú a háztartások vásárlóerejének megőrzésében és növelésében. A júliusi 1,2 százalékos inflációt figyelembe véve a bruttó átlagkereset reálértéke 6,2 százalékkal, míg a nettóé 7,8 százalékkal lett magasabb. Ez az eredmény különösen figyelemre méltó az 1,5-2,0 százalékos gazdasági bővülés mellett, és a közgazdász szerint "szép eredménynek" számít. Az adatok azt mutatják, hogy a bérek reálértéke növekedett, ami a lakosság számára kedvező fejlemény, hozzájárulva a gazdaság stabilitásához. A mediánbérek gyorsabb emelkedése pedig arra utal, hogy a kisebb jövedelmű csoportok helyzete javult arányaiban a legnagyobb mértékben, csökkentve ezzel az egyenlőtlenségeket.
A Gránit Alapkezelő elemzője ugyanakkor kérdésesnek nevezte a béremelkedés hosszabb távú fenntarthatóságát, ami potenciális kihívásokat jelez a jövőre nézve. A következő hónapokban a több állami ágazatnak, mint például a szociális, gyermekvédelmi és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozóknak megígért béremelések még felfelé húzhatják az adatokat. Az év hátralévő részében azonban ezen tényezőktől eltekintve a jelenlegi szint lehet jellemző, ami stabilizálódó tendenciára utal. A jövő évi béremelkedés szempontjából meghatározó lesz a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének mértéke, valamint a munkaerőpiac feszességének alakulása. Bár a minimálbér emeléséről már van megállapodás, annak teljesülése még bizonytalan, a garantált bérminimumról pedig egyelőre nem áll rendelkezésre információ. Az elemző hangsúlyozta, hogy a bérek felzárkóztatása továbbra is fontos feladat, de ehhez elengedhetetlen a termelékenység növekedésének felzárkóztatása is, a fenntartható gazdasági fejlődés érdekében.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása