Kedden este több száz kerékpáros gyűlt össze Budapesten, a Szent Gellért rakparton, hogy a biztonságosabb közlekedésért emeljen szót. A demonstráció különleges hangulatban zajlott, hiszen a résztvevők egyrészt a régóta fennálló problémákra hívták fel a figyelmet, másrészt a bejelentett fejlesztéseknek is örülhettek. Bár egy fontos útszakasz felújítása megkezdődik, a fővárosi kerékpáros-infrastruktúra egésze továbbra is jelentős lemaradásban van a kitűzött célokhoz képest.
A Magyar Kerékpárosklub és más civil szervezetek a Rudas Gyógyfürdő és a Szent Gellért tér közötti útszakasz tarthatatlan állapotára hívták fel a figyelmet. Ezen a mindössze 160 centiméter széles sávon nyáron naponta akár 15-20 ezer gyalogos és kerékpáros osztozik, ami rendszeres konfliktusokhoz és egyre több balesethez vezetett az elmúlt években.
A tüntetés előtti napon, augusztus 10-én a Budapest Közút bejelentette, hogy heteken belül kiírják a közbeszerzést, és szeptember végén megkezdődik a szakasz régóta halogatott átépítése. A helyszínen a résztvevők krétával és ragasztószalaggal jelölték ki a leendő kerékpárutat, amelyet Karácsony Gergely főpolgármester és Böröcz László kerületi polgármester papírmasé másaival szimbolikusan adtak át.
Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke beszédében egyperces néma csendet kért két nemrég elhunyt kerékpáros emlékére. Emlékeztetett arra, hogy már 2008-ban is ezen a szakaszon tüntettek azért, hogy a kerékpárosoknak és a gyalogosoknak ne egy szűk sávon kelljen osztozniuk, miközben az autó- és villamosforgalom hatalmas teret kap. Hangsúlyozta, hogy bár a mostani bejelentés komoly siker, csupán egy rövid szakasz problémáját oldja meg, és a külvárosok kerékpáros megközelíthetősége továbbra is kihívást jelent. A civil szervezetek elvárják, hogy a kerékpáros-infrastruktúra a közlekedők számával arányos részt kapjon a fővárosi költségvetésből.
Az elmúlt másfél évtizedben jelentősen átalakultak a budapesti kerékpározási szokások. Az enyhébb telek, a jobb felszerelések és a kerékpározás kiszámíthatósága miatt ma már a téli hónapokban is sokan választják a biciklit. Jelenleg a fővárosi közlekedés 3-5 százalékát teszi ki a kerékpározás, amit a Budapesti Mobilitási Terv 2030-ra 10 százalékra szeretne emelni. Felmérések szerint a lakosság nyitott lenne a váltásra, amennyiben az utak biztonságosabbá válnának.
A fejlesztések üteme azonban lassú. A mindenki számára biztonságos kerékpárutak hossza 2021 és 2025 között mindössze 209 kilométerről 244 kilométerre nőtt Budapesten. Még a fejlesztésre szoruló szakaszokat is beleszámítva a hálózat hossza csak 390 kilométer, ami messze elmarad a 2030-ra kitűzött 950 kilométeres céltól.
A civil szervezetek szerint az eddigi lépések pozitívak, de a hálózat továbbra is szigetszerű, és a fejlesztések gyakran megakadnak a bonyolultabb csomópontoknál vagy a kerülethatárokon. Ez a helyzet akadályozza az összefüggő és biztonságos kerékpáros hálózat kialakítását, amely kulcsfontosságú lenne a mobilitási célok eléréséhez.
A hiányos és nem összefüggő kerékpáros-infrastruktúra közvetlenül kihat a baleseti statisztikákra. A hivatalos adatok szerint a kerékpárosok nagyjából fele-fele arányban okozói és elszenvedői a személyi sérüléssel járó baleseteknek. Ugyanakkor a biciklisek által okozott esetek kiemelkedően nagy részében nincs másik résztvevő.
Ennek hátterében sokszor a külső kerületek rossz minőségű, fagyökerekkel és kátyúkkal teli úthálózata áll, amely könnyen eséshez vezethet. Fontos kiemelni, hogy a hivatalos statisztikák nem mutatnak teljes képet, mivel a szakértők becslései szerint a kerékpáros baleseteknek csupán mintegy 10 százaléka kerül be a nyilvántartásokba.
Ez a jelenség aláhúzza a biztonságos és karbantartott kerékpárutak sürgető szükségességét, melyek hozzájárulhatnak a balesetek számának csökkentéséhez és a kerékpáros közlekedés népszerűsítéséhez.
A Magyar Kerékpárosklub és más szervezetek továbbra is elvárják, hogy a kerékpáros-infrastruktúra a közlekedők számával arányos részt kapjon a fővárosi költségvetésből. A most bejelentett fejlesztés a Szent Gellért rakparton pozitív előrelépésnek számít, de csak egy kis részét oldja meg a komplex problémának.
A főváros célja, hogy 2030-ra 950 kilométerre bővítse a kerékpárút-hálózatot, ami a jelenlegi ütemet tekintve jelentős erőfeszítéseket igényel. A feladat az, hogy a meglévő, szigetszerű szakaszokat összefüggő, biztonságos hálózattá alakítsák, amely a belvárostól a külvárosokig mindenki számára elérhetővé teszi a kerékpáros közlekedést.
A civil szervezetek nyomása és a lakossági igények várhatóan továbbra is kulcsszerepet játszanak majd a jövőbeni fejlesztések ösztönzésében és a Budapesti Mobilitási Tervben foglalt célok elérésében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása