Több száz kerékpáros gyűlt össze kedden este a budapesti Szent Gellért rakparton, hogy demonstráljon a biztonságosabb fővárosi közlekedésért. Az esemény különlegességét az adta, hogy a tüntetés fő követelése már az összejövetel előtt teljesült: a Budapest Közút bejelentette a Rudas Gyógyfürdő és a Szent Gellért tér közötti útszakasz régóta várt átépítését. Ennek ellenére a főváros kerékpáros-infrastruktúrája továbbra is szigetszerű, és jelentős lemaradásban van a 2030-ra kitűzött fejlesztési célokhoz képest.
A demonstrációt a Magyar Kerékpárosklub és több más civil szervezet hívta össze, kifejezetten a Rudas Gyógyfürdő és a Szent Gellért tér közötti szakasz tarthatatlan állapotaira fókuszálva. Ez a mindössze 160 centiméter széles sáv nyáron naponta akár 15-20 ezer gyalogos és kerékpáros számára szolgál, ami folyamatos konfliktusokhoz és növekvő számú balesethez vezetett az elmúlt években.
A tüntetés azonban részben ünnepi hangulatba fordult, miután augusztus 10-én, egy nappal az esemény előtt, a Budapest Közút bejelentette a közbeszerzés kiírását heteken belül, és a kivitelezés megkezdését szeptember végére. A résztvevők a helyszínen krétával és ragasztószalaggal jelölték ki a leendő kerékpárút nyomvonalát, majd egy szimbolikus átadási ceremónia keretében Karácsony Gergely főpolgármester és Böröcz László kerületi polgármester papírmasé másaival közösen „adták át” a kijelölt útvonalat.
Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke beszédében egyperces néma csendet kért két nemrég elhunyt kerékpáros emlékére. Emlékeztetett arra, hogy már 2008-ban is ezen a szakaszon tüntettek, mert a kerékpárosok és gyalogosok egy szűk sávon kénytelenek osztozni, miközben az autó- és villamosforgalom hatalmas teret foglal el.
Bár a mostani bejelentés jelentős sikernek számít, Kürti hangsúlyozta, hogy ez csupán egy rövid szakasz problémáját orvosolja. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a külvárosok biztonságos megközelítése továbbra is nehézkes, ezért elvárják, hogy a kerékpáros-infrastruktúra a közlekedők számával arányos részt kapjon a fővárosi költségvetésből.
Az elmúlt másfél évtizedben jelentősen átalakultak a budapesti kerékpározási szokások. Az enyhébb téli időjárás, a fejlettebb felszerelések és a kerékpározás kiszámíthatósága hozzájárult ahhoz, hogy ma már a téli hónapokban is sokan választják a kerékpárt.
Jelenleg a fővárosi közlekedésben a biciklizés aránya 3-5 százalék körül mozog. A Budapesti Mobilitási Terv ambiciózus célja, hogy ezt az arányt 2030-ra 10 százalékra emelje. Felmérések szerint a lakosság nyitott lenne a váltásra, amennyiben az utak biztonságosabbá válnának.
Azonban a fejlesztések üteme lassúnak mondható. A mindenki számára biztonságos kerékpárutak hossza Budapesten 2021 és 2025 között mindössze 209 kilométerről 244 kilométerre nőtt. Még a fejlesztésre szoruló szakaszokat is beleszámítva a hálózat hossza csupán 390 kilométert tesz ki, ami jelentősen elmarad a 2030-ra kitűzött 950 kilométeres céltól.
A kerékpáros infrastruktúra fejlesztése kulcsfontosságú a fenntartható városi közlekedés szempontjából. A civil szervezetek elismerik az eddigi pozitív lépéseket, de rámutatnak, hogy a hálózat továbbra is szigetszerű, és a fejlesztések gyakran megakadnak a bonyolultabb csomópontoknál vagy a kerülethatárokon.
Ez a hiányos és töredezett infrastruktúra nemcsak a kényelmetlenséget növeli, hanem közvetlenül befolyásolja a közlekedésbiztonságot is. A biztonságos útvonalak hiánya visszatartja azokat, akik egyébként szívesen váltanának kerékpárra, így lassítva a Mobilitási Terv céljainak elérését. A megfelelő és összefüggő hálózat kiépítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a kerékpározás valóban vonzó és biztonságos alternatívává váljon a fővárosban, hozzájárulva a levegőminőség javulásához és a dugók csökkentéséhez.
A hiányos infrastruktúra hatása a baleseti statisztikákban is megmutatkozik. A hivatalos adatok szerint a kerékpárosok nagyjából fele-fele arányban okozói és elszenvedői a személyi sérüléssel járó baleseteknek. Érdekes módon a biciklisek által okozott esetek kiemelkedően nagy részében nincs másik résztvevő.
Ennek hátterében gyakran a külső kerületek rossz minőségű úthálózata áll, ahol fagyökerek és kátyúk nehezítik a közlekedést, könnyen eséshez vezetve. Fontos megjegyezni, hogy a hivatalos statisztikák valószínűleg nem mutatnak teljes képet.
Szakértők becslése szerint a kerékpáros baleseteknek csupán mintegy 10 százaléka kerül be a hivatalos nyilvántartásokba, ami azt jelenti, hogy a valós számok ennél jóval magasabbak lehetnek. A jövőbeli fejlesztéseknek tehát nemcsak a hálózat bővítésére, hanem a meglévő utak minőségének javítására is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk, különösen a balesetveszélyes szakaszokon. Csak így érhető el a 2030-ra kitűzött cél, és válhat Budapest valóban kerékpárbarát várossá.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása