A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi (KEKVA) modell jelentős átalakításon megy keresztül Magyarországon, melynek eredményeként több mint 110 milliárd forintnyi állami vagyon és eszközállomány kerül vissza a Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz (TTM). A változásokról Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter számolt be egy nyilvános Facebook-bejegyzésben, kiemelve a hatékonyság és az átláthatóság növelésének szándékát a kutatás-fejlesztési szektorban. Az intézkedés a kormányzati törekvések részét képezi a közpénzek felhasználásának optimalizálására.
A miniszteri bejelentés szerint két érintett alapítvány, a Zalazone és az Élvonal, hivatalosan is megszűnik. Ezeknek a szervezeteknek a feladatait a jövőben közvetlenül az állam látja el, biztosítva a korábban megkezdett projektek folyamatosságát és a zökkenőmentes átmenetet. Az alapítványi struktúra megszüntetése önmagában is jelentős működési költségcsökkentést hoz, melynek éves mértéke mintegy 800 millió forint.
A pénzügyi transzfer keretében az érintett alapítványok bankszámláin lévő mintegy 62,5 milliárd forintnyi készpénz visszakerül az államhoz. Emellett a körülbelül 50 milliárd forint értékű eszközállomány is a Tudományos és Technológiai Minisztérium kezelésébe kerül. Ez a több mint 110 milliárd forintos összeg a miniszter tájékoztatása szerint a felesleges alapítványi háttér megszüntetéséből adódó megtakarításokat és a vagyon visszarendezését jelenti.
A KEKVA-modell keretében működő alapítványok eddig közfeladatokat láttak el, melyek kiemelt jelentőséggel bírtak a hazai kutatás-fejlesztésben és innovációban. Az Élvonal program például a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) programjaként működött, a tehetséggondozásra és a nemzetközi szintű kutatócsoportok támogatására fókuszálva. Célja a tudományos kiválóság elősegítése volt Magyarországon.
A Zalazone járműipari kutatóközpontként vált ismertté, amely az önvezető járművek fejlesztéséhez és teszteléséhez biztosított korszerű infrastruktúrát. Mindkét projekt stratégiai fontosságú volt a magyar gazdaság és tudomány számára. A kormány korábban alapítványi formában igyekezett biztosítani ezen projektek működését és finanszírozását, bízva a rugalmasabb és hatékonyabb működésben.
A miniszter kiemelte, hogy a korábbi, drága és kevéssé átlátható alapítványi háttér helyett hatékonyabb állami felügyeletre van szükség a közpénzek felhasználásában. Az intézkedés alapvető célja, hogy ugyanabból a közpénzből több jusson valódi kutatásra, innovációra és tehetséggondozásra Magyarországon. Ezáltal a tudományos eredmények közvetlenebbül szolgálhatják a társadalmi és gazdasági fejlődést.
Ezzel párhuzamosan kevesebb forrás megy majd el az indokolatlan szervezeti működésre, a párhuzamosságokra és a rosszul előkészített beruházásokra, amelyek korábban esetlegesen akadályozták a hatékony pénzügyi gazdálkodást. A struktúra egyszerűsítésétől a döntéshozók nagyobb átláthatóságot és fokozottabb személyes felelősségvállalást várnak el a kutatás-fejlesztési szektor vezetőitől. Ez a változás alapvetően befolyásolhatja a források elosztásának és felhasználásának módját, elősegítve a stratégiai célok elérését.
A Zalazone és az Élvonal programok szakmai tevékenysége a jövőben is változatlanul folytatódik, immár közvetlen állami irányítás alatt, a Tudományos és Technológiai Minisztérium felügyelete mellett. Az Élvonal program a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) programjaként működik majd tovább, továbbra is a tudományos tehetséggondozásra és a nemzetközi szintű kutatócsoportok támogatására koncentrálva. Ez biztosítja a program hosszú távú fennmaradását és szakmai integritását a nemzeti innovációs rendszerben.
A járműipari kutatóközpontként ismert Zalazone a jövőben szélesíti tevékenységi körét, alkalmazkodva a modern technológiai kihívásokhoz. Az önvezető járművek tesztelése mellett a drón- és robottechnológia számára is biztosítja a szükséges tesztkörnyezetet, ezzel is erősítve Magyarország pozícióját a technológiai innovációban és a digitális gazdaságban. A kormány célja, hogy a GDP-arányos K+F ráfordítások mértéke a jövőben ne csökkenjen, hanem növekedjen, és ehhez a forrásokat hatékonyabban, közvetlenebbül tudják a tudományos tevékenységekre csatornázni, hozzájárulva a gazdasági növekedéshez és a versenyképességhez.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása