Kármán András pénzügyminiszter szombaton a közösségi oldalán közölt friss adatokat a magyar állam pénzügyi helyzetéről. A tárcavezető tájékoztatása szerint a Kincstári Egységes Számla (KESZ) egyenlege jelentősen, 5000 milliárd forint fölé emelkedett. Ezzel párhuzamosan azonban a költségvetési hiány is növekedett, augusztusban 2311 milliárd forinttal, így az év első nyolc hónapjában elérte az 5,2 ezer milliárd forintot.
A pénzügyminiszter bejelentése szerint a Kincstári Egységes Számla (KESZ) egyenlege meghaladta az 5000 milliárd forintot. A KESZ az állam Magyar Nemzeti Banknál vezetett számlája, amelyről a nyugdíjakat, béreket és egyéb állami kifizetéseket teljesítik. Kármán András kiemelte, hogy az új kormány hivatalba lépésekor a KESZ egyenlege 1000 milliárd forint alá csökkent, amit egy család tartalékainak elfogyásához hasonlított. A miniszter szerint az 5000 milliárd forint fölé emelt számlaállomány biztonsági tartalékot és kiszámíthatóbb gazdálkodást tesz lehetővé az állam számára. Az ellenzéki képviselőket is tájékoztatta erről az idei költségvetés módosításának parlamenti vitájában.
Ezzel egy időben a költségvetési hiány augusztusban 2311 milliárd forinttal nőtt, elérve az 5,2 ezer milliárd forintot az első nyolc hónap végére. Ez az adat a korábbi, Fidesz által készített költségvetési terv hiánycéljának 122 százaléka, míg az új kormány által benyújtott módosított cél 72 százaléka. Az augusztusi hiány jelentős részét, mintegy 2,2 ezer milliárd forintot az RRF-programhoz kapcsolódó előfinanszírozás magyarázza. Az államnak ezeket az összegeket előre kellett kifizetnie, a hozzájuk tartozó bevételek várhatóan decemberben érkeznek meg.
Az állam pénzügyi mozgásterét alapvetően befolyásolja a KESZ egyenlegének alakulása. Amikor az új kormány átvette a vezetést, a számla állománya kritikusan alacsony volt, ami a miniszter szerint korlátozta az állam mozgásterét. Egy váratlan kiadás esetén ilyen helyzetben az állam kényszerből drága hitelhez fordulhatott volna. A jelenlegi, magasabb egyenleg stabilabb alapot biztosít a működéshez és a váratlan helyzetek kezeléséhez.
A költségvetési hiány növekedése mögött az állami finanszírozás időzítése is szerepet játszik. Az állami kiadások és a bevételek, például az adósságkibocsátásból származó források nem mindig esnek egybe időben. A kormány az elmúlt hónapokban az állami kiadások visszafogásával igyekezett mérsékelni a hiányt. Ugyanakkor már korábban is számoltak azzal, hogy az idei évben kedvezőtlenebb költségvetési adatok várhatók.
A KESZ egyenlegének emelkedése az állami likviditás és pénzügyi stabilitás szempontjából kulcsfontosságú. Egy magasabb tartalék lehetővé teszi a zökkenőmentes működést és csökkenti a külső finanszírozási forrásoktól való függőséget. Ezáltal az állam képes időben teljesíteni kötelezettségeit, mint például a nyugdíjak és bérek kifizetését, anélkül, hogy azonnali, kedvezőtlen feltételű hitelekhez kellene folyamodnia.
A költségvetési hiány alakulása viszont az állam hosszú távú adósságpályáját és gazdasági fenntarthatóságát befolyásolja. Az RRF-programhoz kapcsolódó előfinanszírozás miatti átmeneti hiánynövekedés rávilágít az uniós források felhasználásának összetett pénzügyi mechanizmusaira. A bevételek későbbi érkezése átmenetileg megterheli a költségvetést, de a programok végrehajtása hosszú távon gazdasági előnyökkel járhat.
A költségvetési adatok politikai viták tárgyát képezik. A Fidesz a hiány növekedése miatt bírálja a Tisza-kormányt. A kormány álláspontja szerint a jelenlegi hiány teljes egészében örökölt, és az uniós megállapodások, valamint a megtakarítási intézkedések nélkül a költségvetési egyenleg még kedvezőtlenebb lenne. Ez a helyzet rávilágít a kormányzati felelősségvállalás és az előző időszak gazdasági döntéseinek költségvetési hatásaira. A decemberben várható uniós bevételek enyhíthetik a nyomást a költségvetésen, de az állami kiadások fegyelmezett kezelése továbbra is kiemelt feladat marad.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása