Kapu Tibor kutatóűrhajós az UNIside kiadó Pályaképek című kiadványának budapesti bemutatóján tartott előadást, ahol a magyar űrszektor jelenlegi helyzetéről és jövőbeli terveiről beszélt. Kiemelte az űrutazás fiatalokra gyakorolt inspiráló hatását, valamint a hazai űrtevékenység sokszínűségét. Az eseményen Kapu Tibor a HUNOR program vezetéséről és az első magyar űrügynökség alapjainak lerakásáról is részletes tájékoztatást adott.
Kapu Tibor három hónappal ezelőtt vette át a HUNOR, azaz a Magyar Űrhajós Program vezetését, amely a májusi kormányalakítás után a Tanács Zoltán vezette Tudományos és Technológiai Minisztérium alá került. Elmondása szerint megbízatásának fő célja az első magyar űrügynökség alapjainak lefektetése, amelyen azóta is intenzíven dolgoznak. Tréfásan megjegyezte, hogy jelenleg három pozíciót tölt be egyszerre: űrhajós, programigazgató, és az ügynökség működésének kidolgozása is rá hárul.
Az űrhajós hangsúlyozta, hogy a leendő ügynökség feladatai jóval túlmutatnak a HUNOR program keretein, és ezek közül az oktatás az egyik legfontosabb pillér. Előadásában kitért a magyar űrszektor diverzitására, kiemelve számos hazai kis- és középvállalkozást, amelyek szoftverfejlesztéstől a logisztikán át az agráriumig végeznek kiemelkedő munkát. Példaként említett egy agrárrobotot fejlesztő startupot, amely az Európai Űrügynökség (ESA) programjában nyert el támogatást egy burgonyabogár lárváit lézerdiódákkal pusztító robottal.
Kapu Tibor tavaly nyáron az Axiom–4 küldetés tagjaként járt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Az azóta eltelt egy évben országszerte és a határokon túl is élménybeszámolókat tartott, főként gyerekeknek, hangsúlyozva az űrutazás inspiráló erejét. A HUNOR program vezetését megelőzően Kapu egy hosszú és alapos kiválasztási és kiképzési folyamaton ment keresztül.
A kiválasztás 2022 januárjában 247 jelentkezővel indult, majd kognitív tesztek, pszichológiai értékelések és egészségügyi vizsgálatok követték egymást. A nyolc bennmaradt jelölt Gripen-repülésen és kéthetes fizikai táborban vett részt, majd tizennégy hónap után négyen maradtak. Az alapkiképzés 2023 márciusában kezdődött, és 14 hónapon át tartott, melynek során a jelöltek napi edzéseken, orosz nyelv, űrjog és űrbiológia tanulásán, pilótajogosítvány megszerzésén, valamint izolációs, centrifugás és túlélőtréningeken vettek részt.
A négy jelölt közül Kapu Tibort választották ki 2024 májusában, Cserényi Gyula pedig a tartalékos lett, pontosan 44 évvel Farkas Bertalan felbocsátása után. Ezt követően Kapu egy évet töltött Houstonban, ahol Peggy Whitson amerikai parancsnok vezetésével készült fel a küldetésre. Az űrben olyan kísérleteket végzett, amelyeken itthon 150 kutató dolgozott éveken át, és részt vett egy amerikai kísérletben is, amely akár cukorbeteg űrhajósok űrbe jutását is lehetővé teheti a jövőben.
A születő magyar űrügynökség célja nem a nagyhatalmakkal való verseny, hanem a hazai űripar szűk, speciális területeinek, mint például a sugárzásmérés (dozimetria) vagy a szoftverfejlesztés, erősítése és nemzetközi képviselete. Kapu szerint az ügynökség feladata, hogy összefogja az egyre erősödő hazai űripari szereplőket és az akadémiai szektort, egy nemzeti űrstratégiát alakítva ki. A cél, hogy Magyarország egy-egy specifikus űripari területen nemzetközi referenciaponttá váljon, például agrárrobotok fejlesztésében.
Az oktatás kiemelt szerepe abban is megmutatkozik, hogy több magyar felsőoktatási intézményben, így a BME-n, az Óbudai Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is működnek rakétafejlesztő csapatok. Az Óbudai Egyetem E.V.R.S.T. csapata májusban sikeresen indította el SPIRIT nevű rakétáját. Emellett a középiskolásoknak szóló CanSat diákverseny is lehetőséget ad a fiataloknak kólásdoboz méretű műholdak építésére, amelyeket Magyarországon egyetemisták által épített rakétákkal lőnek fel. Ez a gyakorlat egyedülálló Európában, és jól mutatja a középiskolák, egyetemek és az űrszektor közötti szoros kapcsolódási pontokat.
A Kapu Tibor által vezetett kezdeményezés hosszú távon hozzájárulhat Magyarország nemzetközi pozíciójának erősítéséhez az űriparban, különösen a niche területeken. Az űrügynökség megalapítása és a nemzeti űrstratégia kidolgozása lehetőséget teremt a hazai innovációk és technológiai fejlesztések globális piacra jutására. Az oktatásra és a fiatalok inspirálására fektetett hangsúly biztosítja a jövő szakembereinek utánpótlását, és fenntartható fejlődési pályára állíthatja a magyar űrszektort.
Az űrhajós személyes tapasztalatai és motivációja, miszerint egy nagyobb ügy részese lehet, példaértékű. A magyar űrtevékenység fejlesztése nem csupán technológiai, hanem társadalmi és gazdasági szempontból is jelentős előnyökkel járhat, új lehetőségeket nyitva meg a kutatás, az ipar és az oktatás számára.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása