A Tisza-kormány világos és számon kérhető energiapolitikát hirdetett meg, melynek célja egy zöldebb és megbízhatóbb energiarendszer kiépítése – jelentette ki Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter a G7 Paradigma – Verseny az energiáért konferencián. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az ország rendelkezik a szükséges forrásokkal az energiarendszer fejlesztéséhez, azonban a korábbi időszakban ezeket nem mindig a legmegfelelőbb célokra fordították. A jövőben a kormány célja, hogy a forrásokat hatékonyabban használja fel a stratégiai fontosságú beruházásokra.
A miniszter kritikusan beszélt az előző kormányok alatti forrásfelhasználásról, példaként említve, hogy az MVM az atomerőmű hűtőrendszerének fejlesztéséhez szükségesnél több pénzt költött sportszponzorációra. A paksi atomerőműnél már 2019-ben felmerült a hűtőrendszer korszerűsítésének igénye, a tervek elkészültek, de a kivitelezés elmaradt. Az idei nyáron sürgősségi beavatkozásra volt szükség, két hét alatt kellett elvégezni a módosításokat az erőmű teljes leállásának elkerülése érdekében. Ez a beavatkozás kevesebbe került, mint az MVM sportszponzorációkra fordított húszmilliárd forintja.
Kapitány István szerint nem csak az MVM esetében volt tapasztalható, hogy az állami vállalatok nem elsődleges feladataikra költöttek. Utalt arra is, hogy Magyarországon 91 híd áll kritikus állapotban, miközben állami bankok afrikai beruházásokat finanszíroztak 400 millió dollár értékben, magas, 80 százalékos garanciával. A miniszter úgy véli, ezek a példák is azt mutatják, hogy a források rendelkezésre állnak, de a felhasználásuk hatékonysága javításra szorul. A jövőben a kormány ígérete szerint nem lesznek ezermilliárdos túlárazások és hosszú távú koncessziók, ami jelentős összegeket szabadíthat fel.
Ezek a felszabaduló pénzek, valamint a sikeresen hazahozott RRF-források, lehetővé teszik az energiahálózat és más fontos beruházások, például az okosmérők fejlesztését. A kormány célja, hogy ezeket a pénzügyi lehetőségeket egy zöldebb és megbízhatóbb energiarendszer megteremtésére fordítsa. A miniszter kiemelte, hogy az energiapolitikában nincsenek csodaszerek, de a Tisza-kormány egy átfogó stratégiát dolgozott ki.
Az új energiapolitika alapját a nukleáris energia adja, mely az elektromos ellátás szilárd bázisát képezi. A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása kulcsfontosságú, melynek révén 2052-ig vagy akár 2057-ig biztosítható a 2000 MW-os termelés. Ez elengedhetetlen a magyar energiaellátás stabilitásához.
A Paks II. projekt kapcsán a miniszter megerősítette, hogy a kormány a teljes körű átvizsgálást vállalta. A nyári energiakrízis tapasztalatai alapján felmerült, hogy az új erőmű hűtését valószínűleg nem lehet ugyanabból a hűtőcsatornából megoldani, mint a már működő blokkokét. Emellett a kormány folytatja a napelemek kiépítését, bár kisebb mértékben, mint korábban.
Jelentős hangsúlyt kap a szélenergia és a tárolókapacitások fejlesztése. A következő 3-4 évben 3-4 ezer megawatt szélerőmű-kapacitás és ugyanennyi tárolókapacitás kiépítését tervezik. A szélenergia-beruházások magántőkéből valósulnak meg, nem RRF forrásokból, és lehetőséget biztosítanak energiaközösségeknek, valamint önkormányzatoknak akár 25 százalékos részesedés szerzésére. Ez jelentős egyszeri hozzájárulást és éves bevételt jelenthet számukra.
Az új energiapolitika célja a magyar energiaellátás biztonságának és függetlenségének növelése. A miniszter hangsúlyozta a földgáz- és kőolajbeszerzések diverzifikálásának fontosságát, mivel jelenleg az import jelentős része egyetlen forrásból származik. Ez a függőség komoly biztonsági kockázatot jelent az ország számára.
Ennek érdekében a kormány aktívan tárgyal a romániai Neptun Deep gázmezőről történő földgázbeszerzésről, mely 2027-ben nyílhat meg. Emellett kihasználnák a horvát és görög LNG-terminálok kínálta lehetőségeket is. A kőolajellátás terén is további lépések szükségesek; a miniszter szerint az előző kormány és a Mol többet tehetett volna a horvát Janaf-Adria vezeték kapacitásának gyorsabb kihasználásáért a Barátság-vezeték esetleges kiesése esetén.
A túlárazott projektek és a hosszú távú koncessziók megszüntetésével felszabaduló források kulcsfontosságúak a modern, fenntartható energiarendszer kiépítéséhez. Ezek a lépések hozzájárulnak az ország gazdasági stabilitásához és hosszú távú versenyképességéhez. Az RRF-források felhasználása az energiahálózat fejlesztésére pedig további lendületet adhat a digitalizációnak és az infrastruktúra korszerűsítésének.
Kapitány István kitért a kormány által nyújtott dízeltámogatásra is, melyet az ellenzék gyakran kritizál. A miniszter szerint az előző kormány kockázatosan járt el, amikor az ársapka-rendszerben a stratégiai dízelkészleteket árazásra használta fel, ezzel 90 napról 44 napra csökkentve a készletek mennyiségét. A Tisza-kormány ezzel szemben feltöltötte ezeket a készleteket, és ígérete szerint soha nem fogja azokat árazásra használni.
Ez a megközelítés a hosszú távú energiabiztonságra és a stratégiai tartalékok megőrzésére fókuszál. Az energiarendszer átalakítása, a források hatékonyabb felhasználása és a beszerzési útvonalak diverzifikálása mind hozzájárulnak egy stabilabb és ellenállóbb magyar energiaellátáshoz. A miniszter előadása rávilágított a kormány elkötelezettségére egy modern, fenntartható és megbízható energiarendszer megteremtése iránt, mely a jövő kihívásaira is választ ad.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása