Budapest útjain a mindennapos közlekedési szabálytalanságok ellenére is ritka a hatékony szankcionálás, még a város számos térfigyelő kamerája mellett is. A probléma gyökere a jelenlegi jogszabályokban, a bürokratikus akadályokban és a finanszírozási rendszerben rejlik. Ezek együttesen szinte lehetetlenné teszik a szabálysértők felelősségre vonását a kamerafelvételek alapján.
A fővárosi közlekedők gyakran tapasztalják, hogy a kamerákkal felszerelt utcákon is elmarad a büntetés. Ennek elsődleges oka a jogszabályi háttér, amely szerint kamerafelvétel alapján kizárólag az objektív felelősség alá tartozó, súlyosabb jogsértések esetén szabható ki bírság.
Ilyen esetek például a gyorshajtás, a piros lámpán való áthajtás vagy a behajtási tilalom megszegése, ahol a jármű üzembentartója felel a szabálytalanságért. Minden más szabálysértésnél azonban bizonyítani kellene, hogy pontosan ki vezette az autót, ami rendkívül nehéz feladat.
A rendőrség megpróbálja nyilatkoztatni az üzembentartót, de a törvény adta jogával élve az érintett többnyire nem tesz magára vagy hozzátartozójára terhelő vallomást. A főpolgármester már többször, 2024-ben és 2026 májusában is kezdeményezte az objektív felelősség kiterjesztését, ám eddig érdemi eredmény nélkül.
További komoly akadályt jelent, hogy az objektív felelősség alá tartozó esetekben kizárólag a rendőrség jogosult bírságot kiszabni. Ezt is csak a saját informatikai rendszerébe bekötött kamerák felvételei alapján teheti meg.
Bár a fővárosi önkormányzat, a Budapest Közút és a kerületek több ezer térfigyelő kamerát üzemeltetnek, a rendőrségi rendszerhez mindössze 29 sebességmérő és egyetlen, a piros lámpán áthajtást figyelő kamera csatlakozik. Ez a jelentős különbség rávilágít a rendszer hatékonyságának korlátaira.
A jelenlegi helyzet 2017-ben szilárdult meg, amikor is a szabályozás hiányosságait kihasználva több kerület is bírságolt a saját kamerái alapján. Ez a gyakorlat azonban megszűnt, miután az akkori főpolgármester feleségének megbüntetése után a rendőrség egyértelművé tette: kizárólag ők és csak az általuk jóváhagyott eszközökkel bírságolhatnak.
Ezzel az önkormányzati kamerás ellenőrzés lehetősége gyakorlatilag megszűnt. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kiszabott bírságokból származó bevétel teljes egészében az államkasszába folyik be. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak kizárólag saját költségükön kellene küzdeniük a jogsértések ellen.
Bár a bevétel elvonása a profitorientált bírságolás elkerülését szolgálja, egy alapvető költségtérítési rendszer jelentősen javíthatná a helyi hatékonyságot. A jelenlegi rendszer nem ösztönzi az önkormányzatokat a kamerás ellenőrzések fejlesztésére és fenntartására.
A kamerás ellenőrzés hiánya miatt az önkormányzatok kénytelenek a jóval több emberi erőforrást igénylő helyszíni bírságolásra hagyatkozni. A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) például 2025-ben mintegy 120 millió forint bevételre tett szert ebből a tevékenységből.
A leggyakoribb szabálysértés, amiért intézkedtek, a mindkét irányból behajtani tilos tábla figyelmen kívül hagyása volt. Ugyanakkor a kerékpársávban parkolók kiszűrése sokkal nehezebb feladatnak bizonyult, tavaly mindössze körülbelül ötven esetben tudtak emiatt intézkedni a rendészek.
A helyszíni munkát gyakran adminisztratív akadályok is nehezítik. Például 2025 szeptembere és 2026 januárja között az illetékes minisztérium leállította a FÖRI hozzáférését a gépjármű-nyilvántartáshoz. Ezért a szakemberek hónapokig csak akkor tudtak büntetni, ha a sofőr épp a járműnél tartózkodott.
A helyszíni szankcionálást az is ellehetetleníti, hogy a kerékbilincs leszerelésének 11 500 forintos, valamint a járművek elszállításának 14 500-20 000 forintos díja 2009 óta nem emelkedett. Ezek a díjak ma már megközelítőleg sem fedezik a felmerülő költségeket, ami tovább csökkenti az intézkedések hatékonyságát és gazdaságosságát.
Az ideális helyzet az lenne, ha a közlekedők nem csupán a büntetéstől tartva, hanem a közös biztonság és a nyugodtabb közlekedés érdekében tartanák be a szabályokat. A mindennapi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a szabálytalanságok száma csak akkor fog érdemben csökkenni, ha a döntéshozók hajlandók lesznek cselekedni.
A hatékonyabb közlekedésbiztonság és rend fenntartásához elengedhetetlen a kamerafelvételek alapján történő szankcionálás rendszerének átalakítása és egyszerűsítése. A jogszabályi keretek, a finanszírozási modell és az együttműködési lehetőségek felülvizsgálata kulcsfontosságú a jövőbeni javuláshoz.
A jelenlegi helyzet fenntartása hosszú távon nem szolgálja a főváros közlekedésének biztonságát és gördülékenységét. A rendszer átfogó reformja nélkül a kamerák továbbra is csak figyelni fognak, anélkül, hogy érdemben hozzájárulnának a szabálytalanságok visszaszorításához.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása