Budapest útjain mindennaposak a közlekedési szabálytalanságok, annak ellenére, hogy a várost számos térfigyelő kamera figyeli. A felvételek alapján történő felelősségre vonás azonban rendkívül nehézkes, főként a jelenlegi jogszabályi keretek, a bürokratikus akadályok és a finanszírozási rendszer sajátosságai miatt. Ez a helyzet érdemi beavatkozás nélkül nem fog javulni, a kamerás bírságolás szabályainak átalakítására lenne szükség a hatékonyabb fellépés érdekében.
A fővárosban közlekedők gyakran szembesülnek azzal a kérdéssel, hogy miért marad el a büntetés a bekamerázott utcákon elkövetett szabálysértések esetén. A jogszabályi háttér szerint kamerafelvétel alapján szinte kizárólag az úgynevezett objektív felelősség alá eső, súlyosabb jogsértésekért lehet bírságot kiszabni.
Ilyen esetek közé tartozik a gyorshajtás, a piros lámpán való áthajtás vagy a behajtási tilalom megszegése, ahol a jármű üzembentartója felel a szabálytalanságért. Minden más esetben viszont bizonyítani kellene a járművet vezető személy kilétét, amit a rendőrség nehezen tud megtenni, mivel az üzembentartók élhetnek azzal a jogukkal, hogy nem tesznek magukra vagy hozzátartozójukra terhelő vallomást.
A főpolgármester már többször, 2024-ben és 2026 májusában is kezdeményezte az objektív felelősség kiterjesztését, ám ezek a próbálkozások eddig nem vezettek érdemi eredményre.
Az objektív felelősség alá tartozó szabálysértések esetén kizárólag a rendőrség jogosult bírságot kiszabni, és csak a saját informatikai rendszerébe bekötött kamerák felvételei alapján. Bár a fővárosi önkormányzat, a Budapest Közút és a kerületek több ezer térfigyelő kamerát üzemeltetnek, a rendőrségi rendszerhez mindössze 29 sebességmérő és egyetlen, a piros lámpán áthajtást figyelő kamera csatlakozik.
Ez a helyzet 2017-ben alakult ki, amikor a rendőrség egyértelművé tette, hogy kizárólag ők és csak az általuk jóváhagyott eszközökkel bírságolhatnak. Ezt megelőzően több kerület is bírságolt a saját kamerái alapján, ám egy akkori főpolgármester feleségének megbüntetése után a szabályozás hiányosságait kihasználó önkormányzati ellenőrzés gyakorlatilag megszűnt.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a bírságokból származó bevétel teljes egészében az államkasszába folyik be, így az önkormányzatoknak kizárólag saját költségükön kellene küzdeniük a jogsértések ellen. Bár a bevétel elvonása a profitorientált bírságolás elkerülését szolgálja, egy alapvető költségtérítési rendszer jelentősen javíthatná a hatékonyságot.
A kamerás ellenőrzés hiányában az önkormányzatok kénytelenek a jóval több emberi erőforrást igénylő helyszíni bírságolásra hagyatkozni. A FÖRI például 2025-ben mintegy 120 millió forint bevételre tett szert ebből, leggyakrabban a behajtani tilos tábla figyelmen kívül hagyása miatt. A kerékpársávban parkolók kiszűrése azonban jóval nehezebb, tavaly mindössze körülbelül ötven esetben tudtak intézkedni a rendészek.
Adminisztratív akadályok is nehezítik a munkát, például 2025 szeptembere és 2026 januárja között a FÖRI hozzáférését a gépjármű-nyilvántartáshoz az illetékes minisztérium leállította. Így a szakemberek hónapokig csak akkor tudtak büntetni, ha a sofőr épp a járműnél tartózkodott. A helyszíni szankcionálást az is ellehetetleníti, hogy a kerékbilincs leszerelésének 11 500 forintos, valamint a járművek elszállításának 14 500-20 000 forintos díja 2009 óta nem emelkedett, így ma már megközelítőleg sem fedezik a felmerülő költségeket.
A közlekedési szabálytalanságok büntetlensége nem csupán a jogkövető állampolgárokban kelthet elégedetlenséget, hanem közvetlenül hozzájárul a közúti biztonság romlásához és a kaotikusabb forgalmi helyzetek kialakulásához. Az, hogy a kamerák ellenére sem lehet hatékonyan fellépni a szabályszegőkkel szemben, aláássa a jogrendbe vetett bizalmat és bátoríthatja a további jogsértéseket.
A jelenlegi rendszer hiányosságai miatt az önkormányzatok, amelyek a helyi közlekedésért és közbiztonságért felelnek, korlátozott eszközökkel rendelkeznek a rend fenntartására. Ez nem csupán a forgalom zavartalanságát befolyásolja, hanem a gyalogosok és kerékpárosok biztonságát is veszélyezteti, különösen a parkolási szabálytalanságok vagy a behajtási tilalmak megszegése esetén.
Az ideális állapot az lenne, ha a közlekedők nem a büntetéstől tartva, hanem a közös biztonság és a nyugodtabb közlekedés érdekében tartanák be a szabályokat. A mindennapi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a szabálytalanságok száma csak akkor fog érdemben csökkenni, ha a döntéshozók hajlandók lesznek átalakítani és megkönnyíteni a kamerafelvételek alapján történő szankcionálás rendszerét.
Ennek érdekében szükséges lenne az objektív felelősség körének kiterjesztése, a rendőrségi és önkormányzati kamerarendszerek hatékonyabb integrációja, valamint egy olyan finanszírozási modell kialakítása, amely ösztönzi az önkormányzatokat a jogsértések elleni fellépésre. A kerékbilincs és elszállítás díjainak aktualizálása is elengedhetetlen a helyszíni intézkedések költséghatékony fenntartásához. Ezen intézkedések nélkül a fővárosi közlekedésben tapasztalható szabálytalanságok várhatóan továbbra is fennmaradnak.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása