A Magyar Bankszövetség aktívan részt vesz a kamatstop jövőjéről szóló társadalmi vitában, és konkrét javaslatokat dolgoz ki a leginkább rászoruló jelzáloghitelesek védelmére. A kormányzat célja, hogy a jelenleg érvényes kamatstop szeptember 30-ig maradjon hatályban, ezt követően pedig célzott támogatási rendszert vezessen be a valóban sérülékeny adósok számára. A banki szektor azonban jelentős pénzügyi kihívásokkal küzd a szabályozás miatt, ami azonnali számviteli veszteségeket okozhat.
A pénzügyminiszter nemrég bejelentette, hogy a jelzáloghitel referenciakamat-stop a jelenlegi formájában szeptember 30-ig lesz érvényben, amennyiben a parlament elfogadja a vonatkozó törvényjavaslatot. Ezt követően a kormány célja, hogy a valódi rászorulók számára kidolgozzon egy tényleges és célzott segítséget nyújtó rendszert. A Magyar Bankszövetség alelnöke, Becsei András megerősítette, hogy a bankszektor javaslatokat készít a mintegy 10-20 ezer sérülékeny ügyfél védelmére.
Az MNB adatai szerint körülbelül 220 ezer jelzáloghitel-szerződés tartozik a kamatstop hatálya alá, melyből mintegy 19 ezer adós tekinthető sérülékenynek. A bankok saját becslései alapján ez a szám körülbelül 10 ezer ügyfél lehet, akiket nem lenne célszerű kitenni a piaci folyamatoknak. A bankszövetség hangsúlyozza, hogy a sérülékenység meghatározásához objektív szempontokra van szükség.
A kamatstopot 2021 végén vezették be, ami váratlanul érte a bankszektort, annak ellenére, hogy a hitelintézetek évek óta ösztönözték az ügyfeleket a változó kamatozású hitelek fix kamatozásúra történő átváltására. A szabályozás bevezetése óta több bank, köztük az OTP is, az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, legutóbb idén májusban, és indítványukat a legfőbb bírói szerv befogadta. A bankszövetség elismerte, hogy a kamatstopnak 2022 őszén, amikor az alapkamat elérte a 18 százalékot, volt létjogosultsága.
A kamatstop jelentős pénzügyi terhet ró a bankokra. A nemzetközi pénzügyi jelentési szabványok (IFRS) szerint a bankoknak azonnal figyelembe kell venniük a várható pénzáramlások megváltozását. Az MNB számításai szerint ez mintegy 125 milliárd forintos egyszeri veszteséget eredményezhet a szektorban. Azonban ha a bankok úgy értelmezik, hogy a kamatfelár-kiesés tartósan fennmarad, akkor akár 300 milliárd forintos számviteli veszteséget is el kellene számolniuk, amit később, a szabályozás változásával vagy a hitelek kifutásával írhatnak vissza.
A kamatstop kérdése komplex társadalmi és gazdasági dilemmát vet fel, egyensúlyozva a rászoruló adósok védelme és a bankszektor stabilitása között. A szabályozás célja a háztartások terheinek enyhítése volt a magas inflációs és kamatkörnyezetben, azonban ez jelentős költségeket generál a pénzintézetek számára. A bankok által elszenvedett veszteségek hosszú távon befolyásolhatják a hitelpiac működését és a banki szolgáltatások árát.
A sérülékeny ügyfelek pontos meghatározása kulcsfontosságú, hogy a jövőbeni támogatások valóban célzottak és hatékonyak legyenek. Az objektív kritériumok kidolgozása elengedhetetlen a diszkrimináció elkerülése és a rendszer átláthatóságának biztosítása érdekében. A magyar hozamok elmúlt időszakbeli esése és az ebből fakadó kamatkonvergencia kedvezőbb környezetet teremthet, potenciálisan csökkentve a kamatstop fenntartásának sürgősségét.
A következő hetekben várhatóan megszületik az a jogszabály, amely rögzíti a kamatstop szeptember 30-ig tartó meghosszabbítását. Ezzel párhuzamosan zajlik a társadalmi és szakmai egyeztetés a banki javaslatokról és a jövőbeni, célzott támogatási rendszerről. A kormányzatnak és a bankszektornak közösen kell megtalálnia azt a megoldást, amely egyaránt védi a leginkább rászoruló adósokat és fenntartja a pénzügyi stabilitást.
A kamatstop kivezetése utáni időszakban a piaci folyamatokhoz való visszatérés fokozatos lehet, figyelembe véve a háztartások alkalmazkodóképességét. A bankok által javasolt, objektív kritériumokon alapuló, célzott segítségnyújtás hosszú távon fenntarthatóbb megoldást kínálhat, mint egy széles körű, piaci beavatkozás. A jogszabályi környezet alakulása alapvetően meghatározza majd a magyar jelzáloghitel-piac jövőjét.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása