A kormány jelentős változásokat jelentett be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) működésével kapcsolatban. Eltörölték a közel 900 ezer hazai cég által kötelezően fizetendő 5 ezer forintos kamarai hozzájárulást, és átmeneti jelleggel kamarai biztost neveztek ki az MKIK-hoz. Emellett a korábbi állami támogatásokból közel 3 milliárd forintot vonnak vissza, a közpénzek átlátható és hatékony felhasználásának biztosítása érdekében.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter bejelentette, hogy a kormány kamarai biztost jelöl ki az MKIK-hoz. Ennek célja, hogy minden közpénzt átláthatóan, felelősen és hatékonyan használjanak fel a kamara működésében. A kamarai hozzájárulás eltörlését Magyar Péter hozta nyilvánosságra, hangsúlyozva, hogy a legkisebb vállalkozások számára eddig nem volt érezhető a befizetésük hasznossága.
A miniszter közölte, hogy a gazdasági kamarákról szóló törvény teljes felülvizsgálata megkezdődött. Ennek keretében áttekintik az előző kormány és az MKIK közötti korábbi megállapodásokat és az azokhoz kapcsolódó állami támogatásokat. A 2026-ra vonatkozó támogatások folyósítását felfüggesztik az új kamarai szabályozás és a szükséges jogszabály-módosítások elfogadásáig.
A kormányzati döntés hátterében az állami támogatások felhasználásával kapcsolatos aggályok állnak. Kapitány István elmondása szerint több milliárd forintos keretösszegű programoknál a rendelkezésre álló források jelentős részét nem használták fel a meghatározott határidőig. Más esetekben aránytalanul magas összegek jutottak projektmenedzsmentre, kommunikációra és PR-ra.
Példaként említette, hogy egy 2024-es támogatási program 4,3 milliárd forintos keretéből mintegy 1,7 milliárd forintot tettek ki ezek a tételek. A 2025-ös programban további egymilliárd forintot fordítottak hasonló célokra. A miniszter számításai szerint az előző két év támogatásaiból közel 3 milliárd forint maradhatott felhasználatlanul, amelyet azonnali hatállyal visszavesznek.
A kamarai biztos kinevezése és a források visszavétele az átláthatóság és az elszámoltathatóság megerősítését célozza. A biztos feladata, az agrárkamarához hasonlóan, az MKIK működésének és gazdálkodásának átláthatóvá és ellenőrizhetővé tétele. A kormány célja egy olyan kamarai rendszer kialakítása, amelyben a kamara a vállalkozásokért dolgozik, és a működési legitimitást az elvégzett munka, nem pedig a befizetett pénz adja.
Az új rendszerben a központi és területi kamaráknak saját, szakmailag megalapozott vállalkozásfejlesztési programokat kell kidolgozniuk. Ezekkel a programokkal lehet majd állami támogatásra pályázni, ezzel biztosítva, hogy a források célzottan és hatékonyan kerüljenek felhasználásra a vállalkozások érdekében. Ez a változás a közel egymillió magyar vállalkozást érinti, akik eddig kötelezően fizették a kamarai díjat.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közleményben tudomásul vette az 5 ezer forintos kamarai díj eltörlését. A köztestület várja a jogszabály-módosítások részleteit, amelyek alapján újragondolhatja tevékenységét. Az MKIK vezetése nyitott egy új típusú feladatkör megfogalmazására és az ehhez kapcsolódó finanszírozásra, a mikrovállalkozások terheinek mérséklésére, valamint egy arányosabb hozzájárulási rendszer kialakítására.
A kamara korábban is felvetette, hogy a feladatainak finanszírozását az 5 ezer forintos hozzájárulás helyett hatékonyabban, a vállalkozókat kevésbé terhelő módon célszerű megoldani. Az MKIK hangsúlyozta, hogy eddig is minden támogatási forrását szabályosan használta fel és azzal elszámolt, és ezt az átlátható működést a jövőben is fenntartja. A kamara közel egymillió vállalkozást képvisel, és egy 23 szervezetből álló országos hálózatot működtet, osztrák és német minták alapján.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása