A Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint az államháztartás központi alrendszere júliusban 524,3 milliárd forintos többletet mutatott, ami rekordnak számít a korábbi évek azonos időszakait tekintve. Ez a kedvező havi eredmény jelentősen hozzájárult az év első felében felhalmozott költségvetési hiány mérsékléséhez.
Ugyanakkor július végére az államháztartás központi alrendszerének kumulált hiánya elérte a 2857,9 milliárd forintot. Ez az összeg az egész évre tervezett deficit 67,7 százalékát teszi ki, jelezve, hogy a költségvetés még mindig jelentős mínuszban van az év első hét hónapját követően.
A júliusi, 524,3 milliárd forintos többlet az államháztartás központi alrendszerében példátlanul erősnek bizonyult, 537,1 milliárd forinttal kedvezőbb egyenleget mutatva az előző év azonos hónapjához képest. Ez a kiemelkedő havi teljesítmény némileg fékezte az év elején felgyülemlett költségvetési hiány növekedését.
A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a kedvezőbb júliusi egyenleg több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kifizetései, az egyéb bevételekkel konszolidálva, mintegy 300 milliárd forinttal csökkentek. Másrészt az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 109 milliárd forinttal mérséklődtek, miközben az adó- és járulékbevételek mintegy 157 milliárd forinttal emelkedtek.
Az év eleje kifejezetten rosszul alakult a költségvetés szempontjából, a választásokat megelőző időszakban szokatlanul gyorsan halmozódott fel a hiány. Április végére az első négyhavi deficit elérte a 3849,8 milliárd forintot, ami 919,3 milliárd forinttal meghaladta az egy évvel korábbi szintet.
Ezt követően azonban éles fordulat következett be a költségvetés alakulásában. A május óta sorra érkező havi többletek fokozatosan lefaragták az év elején felhalmozott mínuszt. A május-július közötti időszakban az összesített többlet 991,9 milliárd forintot tett ki, ami 847,8 milliárd forinttal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában.
Július végére az államháztartás központi alrendszerének hiánya 2857,9 milliárd forintra nőtt, ami az éves hiánycél 67,7 százalékának felel meg. A legnagyobb mértékű deficit a központi költségvetésben keletkezett, ahol 2773,6 milliárd forintos mínusz halmozódott fel.
Ezt a hiányt részben ellensúlyozta az elkülönített állami pénzalapok 126,8 milliárd forintos többlete. Ugyanakkor a társadalombiztosítási alapok további 211 milliárd forintos mínuszt mutattak, hozzájárulva az összképhez.
Fontos megjegyezni, hogy a rekordot jelentő júliusi többlet ellenére az év első hét hónapjának mérlegét továbbra is jelentős kiadások terhelik. Az állam több kulcsfontosságú tételre is többet költött, mint az előző év azonos időszakában.
A kiadási oldalon továbbra is jelentős tételek szerepelnek, amelyek meghaladják az előző évi szintet. Július végéig a nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra 4900,3 milliárd forintot fordítottak, amely összeg magában foglalja a 13. havi és a részben kifizetett 14. havi nyugdíjat is.
A gyógyító-megelőző ellátások további 1786,8 milliárd forintot tettek ki, szintén meghaladva az egy évvel korábbi szintet. Emellett a lakáscélú kiadások 299,7 milliárd forintot értek el, ami jelentős növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Az állami beruházási fejezet kiadásai is közel 100 milliárd forinttal lettek magasabbak az előző év azonos időszakánál, elsősorban egyes útberuházásokhoz kapcsolódó kifizetések miatt. Ezek a tételek rávilágítanak arra, hogy a júliusi kedvező egyenleg mögött továbbra is erős kiadási nyomás húzódik meg, ami befolyásolja az éves költségvetési célok elérését.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása