A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy horvát webshop, a Trivap d.o.o. ellen indított eljárást, melynek során hárommilliárd forintos költségvetési kárt és bűnszervezeti tevékenységet feltételez. A hatóság szerint a cég engedély és adófizetés nélkül forgalmazott jövedéki adóköteles töltőfolyadékot, ami akár húsz év szabadságvesztéssel is járhat. Az ügy azonban új fordulatot vett, mivel a védelem álláspontja szerint a szakvélemények nem támasztják alá a jövedéki adófizetési kötelezettséget az értékesített termékekre vonatkozóan.
A vita lényege az elektromos cigarettákhoz használt folyadékok jogi besorolása, különösen azoké az összetevőké, amelyeket a vásárlók maguk kevernek össze. Ez a jogi értelmezési kérdés kulcsfontosságú lehet a teljes eljárás kimenetele szempontjából.
A NAV május 14-i közleményében egy négytagú bűnszervezetről és nemzetközi rajtaütésről számolt be, amely Baranya megyében és Horvátországban zajlott, az Europol és az Eurojust együttműködésével. Az akció során ingatlanokat, autókat, bankszámlákat és egyéb vagyonelemeket vontak intézkedés alá. A hatóság a nyomozás lezárásáról és vádemelési javaslatról beszélt, miközben a közleményben „bűnelkövetői körként” és „elkövetőként” hivatkozott az érintettekre, mintha büntetőjogi felelősségük már megállapítást nyert volna.
Az ügyre rálátó informátorok szerint azonban az eljárás alapja vitatható, mivel a szakvélemények nem igazolták, hogy a Trivap d.o.o. magyarországi értékesítései után jövedéki adót kellett volna fizetni. A hárommilliárd forintos összeg egy feltételes számításból ered, amely csak abban az esetben merült volna fel, ha az értékesített termékek valóban adókötelesek lettek volna. A nyomozás legfontosabb kérdése éppen az, hogy mennyire bizonyított az a kötelezettség, amelynek elmulasztásából a feltételezett kár származik.
A dohánytermékek jövedéki szabályozása folyamatosan szigorodott a trafikrendszer bevezetése óta, miközben az elektromos cigaretták és az ahhoz kapcsolódó termékek piaca gyorsan növekedett. Ezen a piacon működött a horvát Trivap d.o.o. is, amely webshopján keresztül több európai országba, köztük Magyarországra is értékesített termékeket. A cég alapfolyadékokat, aromákat, boostereket, valamint elektromos cigarettákat és kiegészítőket kínált.
Fontos különbség, hogy a Trivap nem kész töltőfolyadékot, hanem annak összetevőit árulta. Ezek a folyadékok az értékesített formájukban még nem voltak közvetlenül használhatók, a vásárlóknak kellett összekeverniük őket a használatra kész töltőfolyadék előállításához. Az eljárás központi kérdése, hogy ezeket a külön árusított összetevőket hogyan kell jövedéki szempontból megítélni a 2016. évi LXVIII. törvény (Jöt.) értelmében. A Jöt. a töltőfolyadékot úgy definiálja, mint „olyan folyadék, amelyet az elektronikus cigarettába vagy a dohányzást imitáló elektronikus eszközbe a gyártási folyamat során töltenek be, ideértve az utántöltésre szolgáló folyadékot is.”
Az informátorok szerint a Kúria egy korábbi döntése értelmében az aromák töltőfolyadéknak minősülhetnek, amennyiben rendeltetésük az elektromos cigarettában való felhasználás, még akkor is, ha a vásárlónak előbb más összetevőkkel kell összekevernie. A magyar szabályozás értelmében a dohánygyártmány kategóriába tartozó termékek kizárólag trafikokban forgalmazhatók jövedéki adó fizetése mellett. Az informátorok szerint a külföldi webshopok erős versenytársat jelentettek a magyar trafikos piacnak, ami hozzájárulhatott a hatósági fellépésekhez. Több hasonló cégnél végeztek ellenőrzéseket és szabtak ki bírságokat, majd nyomozati eszközökkel is vizsgálni kezdték őket, különösen a magyar tulajdonú külföldi vállalkozásokat, mint amilyen a Trivap d.o.o. is volt.
Az ügy rávilágít a jogszabályok értelmezésének nehézségeire egy gyorsan fejlődő piacon, ahol az innováció megelőzi a jogi keretek pontos kialakítását. A kulcskérdés az, hogy a Jöt. „töltőfolyadék” definíciója kiterjed-e azokra az összetevőkre, amelyeket a végfelhasználók kevernek össze. Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy ezek az összetevők önmagukban nem adókötelesek, az alapjaiban kérdőjelezheti meg a hárommilliárd forintos adókárra vonatkozó vádat.
Az eljárás jelentősége túlmutat a Trivap d.o.o. esetén, hiszen precedenst teremthet a hasonló termékeket árusító vállalkozások számára. A hatóságok kommunikációjának és a tényleges jogi bizonyítékoknak az összevetése is lényeges, különösen, ha a nyomozati szakaszban még nem jogerős ítélet előtt használnak erős kifejezéseket.
A hatósági fellépések következtében a vásárlók más beszerzési lehetőségeket kerestek, ami részben a feketepiac erősödéséhez, részben pedig a környező országok, például Szlovákia kereskedőihez terelte a keresletet. Sokan Kínából és más, Európai Unión kívüli országokból rendelnek helyettesítő termékeket. Az árkülönbség jelentős motivációt jelent a vásárlók számára, mivel az elektromos cigaretta összetevőiből lényegesen olcsóbban lehet hosszabb időre elegendő mennyiséget beszerezni, mint a hagyományos dohánytermékekből.
Az elektromos cigaretta körül kialakult egy sajátos szubkultúra, ahol sok felhasználó a nikotinmentes folyadékok keverésének lehetőségét és a nikotinról való leszokásban nyújtott segítséget emeli ki. A dohányipari vállalatok ezzel szemben gyakran illegális technológiákkal és eszközökkel kapcsolják össze ezeket a termékeket, miközben saját, legális és ártalomcsökkentőnek beállított kínálatukat népszerűsítik. Az ügy kimenetele tehát nemcsak a jogi értelmezést, hanem a fogyasztói szokásokat és a piaci dinamikát is befolyásolhatja.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása