A Bosnyák téri irodakomplexumot fejlesztő ZVK Development Kft., amely a Bayer Construct Zrt. érdekeltségi körébe tartozik, jogi lépéseket helyezett kilátásba, amennyiben a magyar állam egyoldalúan felmondja az ingatlan megvásárlásáról szóló szerződést.
A cég közleménye szerint az adásvételi előszerződést továbbra is hatályosnak tekintik, és álláspontjuk szerint az elállás sem jogi, sem előzményi tények alapján nem megalapozott. Emiatt nem tartják indokoltnak a már kifizetett vételár visszakövetelését sem, hangsúlyozva, hogy a létesítmény elkészült és átadásra kész.
A beruházó, a ZVK Development Kft. péntek délután juttatta el közleményét az MTI-hez, amelyben kifejtették, hogy a magyar állam szándéka az ingatlan megvásárlásának egyoldalú felmondására megalapozatlan. A vállalat szerint az előszerződés érvényes, és az igényeik érvényesítése érdekében készek jogi útra terelni az ügyet.
A cég álláspontja szerint a projekt befejeződött, az irodakomplexum készen áll a rendeltetésszerű működésre, és minden érintett fél érdeke, hogy az épületet használatba vegyék. Ezért nem látják indokát annak, hogy a már kifizetett vételárat vissza kellene fizetniük az államnak.
Az ügy előzménye, hogy a hét elején Magyar Péter, a Tisza-kormány miniszterelnöke egy Facebook-videóban bejelentette, hogy az általa vezetett kormány elállna a zuglói irodakomplexum megvásárlásától. Egyúttal jelezte, hogy visszakövetelnék azt a több mint 300 milliárd forint közpénzt, amelyet az előző kormány már kifizetett a beruházásért.
Magyar Péter a beruházást a korábbi kormányzás szimbólumának nevezte, és felkészültnek mutatkozott egy hosszas jogi küzdelemre. Kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) jogi átvilágítása során számos szerződésszegést tártak fel, és a zárási feltételek közel fele nem teljesült. Példaként említette, hogy az ingatlanokat továbbra is terhelte a zuglói önkormányzat elővásárlási joga, amelyet a zárás előtt töröltetni kellett volna.
A Bayer Construct Zrt., amelynek Balázs Attila az egyik fő érdekeltsége, az elmúlt években az egyik legjelentősebb magyar építőipari vállalattá vált. Működését számos állami támogatás és szabályozási könnyítés segítette elő, szoros kapcsolatot építve ki a kormányzati körökkel, többek között Tiborcz Istvánnal is üzleti viszonyba lépve.
Az Orbán-kormány 2024-ben vásárolta meg a cég zuglói irodakomplexumát 244 milliárd forintért, azzal a céllal, hogy kormányzati irodanegyedet alakítsanak ki a területen. Ez a tranzakció része volt egy nagyobb állami irodavásárlási hullámnak, amely a koronavírus-járvány utáni, nehéz helyzetbe került budapesti irodapiacra reagált.
Az állam három nagyobb irodakomplexumot vásárolt meg részletekben. 2023 novemberében a Bosnyák téri irodaházat vették meg 244 milliárd forintért. Ezt követte 2024 májusában a Dürer Park irodaházainak megvásárlása, amelyért 80 milliárd forintot már kifizettek, a teljes vételár pedig 120 milliárd forint lehet. Végül a Kopaszi-gátnál épülő BudaPart irodakomplexumát is megvásárolták 255 milliárd forintért.
Ezen irodavásárlások közös jellemzője, hogy mindegyik irodaház a Fideszhez közel álló cégekhez, így Garancsi István, Tiborcz István, illetve Balázs Attila érdekeltségeihez köthető. Az elmúlt egy-két évben az Orbán-kormány összesen mintegy 350 ezer négyzetméter irodát szerzett be kormányközeli fejlesztőktől.
Az irodavásárlások sorozata és a Bosnyák téri ügy körüli jogi vita rávilágít a közpénzek felhasználásának átláthatóságára és a kormányzati beszerzések mechanizmusaira. A hatalmas összegekért megvásárolt ingatlanok, amelyek több százmilliárd forintot tesznek ki, jelentős terhet rónak az állami költségvetésre.
A tranzakciók időzítése is figyelemre méltó: két végleges adásvételi szerződést az áprilisi választások előtti két hónapban írtak alá, egyet pedig mindössze 11 nappal a választások előtt. Ez felveti a kérdést az ügyletek sürgősségével és a politikai ciklus végéhez való kötődésével kapcsolatban.
Az ügy különösen fontos a jogállamiság és a szerződések betartása szempontjából. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő által feltárt állítólagos szerződésszegések, mint például a nem teljesült zárási feltételek vagy az elővásárlási jog fennállása, komoly jogi viták alapját képezhetik. Ez nemcsak a konkrét ügy kimenetelét befolyásolhatja, hanem precedenst is teremthet hasonló állami ügyletek esetében.
A beruházó és az állam közötti jogi összecsapás kimenetele befolyásolhatja a jövőbeli állami beszerzések gyakorlatát, és a közbeszerzések átláthatóságát is. A vita középpontjában álló, több százmilliárd forintos közpénz sorsa, valamint az állami vagyonkezelés hatékonysága és jogszerűsége alapvető kérdéseket vet fel a nagyközönség számára.
A ZVK Development Kft. közleménye egyértelműen jelzi, hogy a cég nem kívánja feladni álláspontját, és készen áll a jogi küzdelemre a szerződés érvényességének fenntartásáért és a vételár megtartásáért. Ez egy hosszas és bonyolult peres eljárást vetít előre, amelynek során mindkét fél jogi érvekkel támasztja alá saját álláspontját.
Magyar Péter korábbi nyilatkozata szerint a Tisza-kormány felkészült a jogi harcra, és elkötelezett a magyar emberek pénzének visszaszerzése mellett. Az ügy kimenetele nemcsak a Bosnyák téri irodakomplexum sorsát pecsételheti meg, hanem szélesebb körű politikai és gazdasági következményekkel is járhat, különösen az állami ingatlanvásárlások jövőjére nézve.
Az ügy feltárásában Hadházy Ákos, Zugló korábbi független országgyűlési képviselője is jelentős szerepet játszott. A jogi vita várhatóan hónapokig, akár évekig is elhúzódhat, és a bíróságok feladata lesz eldönteni, hogy az állam egyoldalú elállása megalapozott volt-e, és hogy a kifizetett vételár visszajár-e.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása