A pénzügyi piacokon évtizedekig működő, jenalapú carry trade stratégia fordulóponthoz érkezett. A befektetők Japán rendkívül alacsony kamatait kihasználva olcsón jutottak jenhez, amit magasabb hozamot kínáló külföldi eszközökbe fektettek. Ez a "könnyű pénz" időszaka azonban lezárulhat, mivel a japán kamatok emelkedni kezdtek, és a jen árfolyamának bizonytalansága növeli a kockázatokat.
A carry trade lényege, hogy a befektetők alacsony kamatú devizában vesznek fel hitelt, majd ezt a pénzt magasabb hozamot ígérő más devizájú eszközökbe fektetik. Japán évtizedeken át ideális terepet biztosított ehhez a rendkívül alacsony kamatszintje miatt. Hatalmas mennyiségű jen áramlott amerikai kötvényekbe, részvényekbe és feltörekvő piacokra, jelentős hozamkülönbséget termelve.
Azonban a helyzet változóban van. A japán kamatok emelkedni kezdtek, bár még mindig jelentősen alacsonyabbak, mint például az amerikai kamatszint. Míg Japánban a kamat körülbelül 1 százalék, az Egyesült Államokban 3,50 és 3,75 százalék között mozog, ami továbbra is vonzó hozamkülönbséget jelent. Ennek ellenére a carry trade vonzereje csökken, és már történtek pozíciózárások.
Japán hosszú évtizedekre beragadt az alacsony gazdasági növekedés és a gyenge infláció időszakába. Az ingatlanpiaci buborék kipukkanása után a gazdaság élénkítésére volt szükség, miközben a fogyasztás is lanyha maradt. Ezért a jegybank kénytelen volt tartósan alacsonyan tartani a kamatokat, ami lényegében 2023-2024 fordulójáig tartott.
Ez a kamatpolitika, amely Japán számára a gazdaság fenntartásának eszköze volt, globálisan az olcsó jenforrás alapját teremtette meg. Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője szerint ez a háttér tette lehetővé a carry trade ilyen mértékű elterjedését és fennmaradását.
A carry trade nem kockázatmentes: a jenben felvett hitelt végül jenben kell visszafizetni. Ha a jen túlságosan megerősödik a befektetési időszak alatt, az árfolyamveszteség elviheti a befektetés nyereségét, sőt, veszteségbe is fordíthatja azt. Különösen kockázatos ez tőkeáttétellel történő befektetés esetén.
Japánban ráadásul negatív a reálkamat, ami azt jelenti, hogy az infláció gyorsabban emelkedik, mint a kamat, csökkentve a pénz vásárlóerejét. Az emelkedő japán kamatok önmagukban is mérséklik a carry trade vonzerejét, de a jen árfolyamának ingadozása még nagyobb bizonytalanságot okoz. Az eddigi kamatemelések sem tudták tartósan megállítani a jen gyengülését, és még egy jelentős intervenció is csak átmeneti erősödést hozott.
Új kockázatot jelent a japán költségvetési politika fenntarthatóságával kapcsolatos bizonytalanság is. Az opciós piacok már jelentős árfolyam-ingadozásra, azaz magas volatilitásra áraznak. Egy ekkora méretű carry trade pozícióhalmaz gyors felszámolása nemcsak a jen piacán, hanem a globális pénzügyi rendszerekben is komoly zavarokat okozhat.
A jenalapú carry trade korszaka valószínűleg nem egyik napról a másikra ér véget, sokkal inkább egy lassú átrendeződés várható. A kedvező forgatókönyv szerint, ha az amerikai kamatok mérsékelten változnak, miközben Japán fokozatosan emeli a sajátjait, a kamatkülönbség lassan szűkülne. Ez lehetővé tenné a pozíciók fokozatos leépítését, amire a piacnak lenne ideje alkalmazkodni.
A probléma akkor merülne fel, ha valamilyen esemény hirtelen felgyorsítaná ezt a folyamatot. Egy gyors kiszállási hullám globális hatásokkal járna, messze túlmutatva Japán határain. A befektetőknek egyre alaposabban kell mérlegelniük az új pozíciók felépítését, mivel a jenben történő finanszírozás drágul, és az árfolyam bizonytalanabbá vált. Az "ingyenebéd" korszaka a végéhez közeledik, és a befektetőknek fel kell készülniük a számla kifizetésére.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása