A kormány keddi közleménye szerint jelentős előrelépés történt az egyajánlatos közbeszerzések visszaszorításában Magyarországon a kormányváltás óta. A hivatalos adatok azt mutatják, hogy a május 13-i kormányváltás utáni időszakban az ilyen típusú eljárások aránya 22,1 százalékról 17,4 százalékra mérséklődött. Ez a csökkenés érdemben közelebb viszi az országot az Európai Unió által kitűzött 15 százalékos célértékhez, amely a közbeszerzési piac nagyobb átláthatóságát és versenyképességét hivatott biztosítani.
Magyarországon hosszú ideje komoly problémát jelent, hogy az állami szervek által kiírt közbeszerzéseknél feltűnően nagy arányban csak egyetlen cég tesz érvényes ajánlatot. Ez a jelenség számos aggályt vet fel a verseny hiánya, az esetleges túlárazás és a beszerzett termékek, illetve szolgáltatások minőségével kapcsolatban. Az Európai Unió is rendszeresen kifogásolta ezt a gyakorlatot, hangsúlyozva a tisztességes verseny és az uniós források hatékony felhasználásának fontosságát. Ezen aggodalmak nyomán még az előző, Orbán-kormány vállalta, hogy 2024-re 15 százalék alá csökkenti az egyajánlatos közbeszerzések arányát. Ez a célkitűzés azonban az adott határidőre nem valósult meg.
Az új, Magyar-kormány most kiemelt feladatának tekinti az előző kabinet által tett vállalás teljesítését, különös tekintettel az uniós források elérésére. A kormány célja továbbra is az, hogy a nagyobb értékű állami közbeszerzések kevesebb mint 15 százalékát bonyolítsák le olyan módon, hogy arra csak egyetlen érvényes ajánlat érkezzen. Ez a törekvés nem csupán az uniós elvárásoknak való megfelelésről szól, hanem a közpénzek hatékonyabb és takarékosabb felhasználását is szolgálja.
A Miniszterelnökség részletes elemzést végzett a 2026. január elseje és szeptember 10-e között aláírt közbeszerzési szerződésekről, vizsgálva az ajánlattevők számát. Az év első kétharmadát két külön időszakra bontották, hogy pontosan megfigyelhessék a kormányváltás hatását. A kimutatásuk szerint az év első részében, a kormányváltás előtt, az egyajánlatos beszerzések aránya 22,1 százalék volt. Ezzel szemben a kormányváltás utáni időszakban, a második vizsgált periódusban, ez az arány érdemben 17,4 százalékra csökkent. Ez a statisztika egyértelműen jelzi a változás irányát és mértékét.
A javulás különösen látványosnak mondható a jellemzően nagyobb értékű keretmegállapodások esetében. Ezeknél a beszerzési eljárásoknál az egyajánlatos arány drámai mértékben, 44,4 százalékról 27 százalékra esett vissza. A keretmegállapodások jelentősége abban rejlik, hogy hosszú távú beszerzéseket fednek le, és gyakran nagy volumenű megrendeléseket biztosítanak, így ezen a területen a verseny növekedése különösen kedvező hatásokkal járhat.
A kormány közleménye hangsúlyozza, hogy a több ajánlat beérkezése számos előnnyel jár az állam számára. Lehetővé teszi, hogy az állami szervek szélesebb körből válogathassanak a cégek között, ami fokozott versenyt eredményez. A megnövekedett verseny pedig nemcsak az árak csökkenését vonhatja maga után, hanem a termékek és szolgáltatások minőségének javulását is elősegíti. Ezáltal az állam olcsóbban juthat hozzá jobb minőségű beszerzésekhez, ami végső soron a közpénzek hatékonyabb felhasználását és a polgárok jobb kiszolgálását eredményezi. A kormányváltás óta tapasztalható pozitív tendencia tehát hozzájárulhat a magyar közbeszerzési rendszer átláthatóságának és hatékonyságának hosszú távú javításához, valamint az uniós elvárásoknak való megfeleléshez.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása