A magyar költségvetés központi alrendszere jelentős, 524,3 milliárd forintos többlettel zárta a júliusi hónapot. Ez a kedvező egyenleg részben egy 200 milliárd forintos uniós energiatámogatásnak és az állami kiadások visszafogásának köszönhető. Azonban a Pénzügyminisztérium figyelmeztet, hogy a havi adatok nem tükrözik a teljes képet, és az év első hét hónapjának összesített hiánya továbbra is jelentős, 2,86 billió forint.
Júliusban a központi alrendszer, amely az önkormányzatokat nem foglalja magában, 524,3 milliárd forintos többletet mutatott. Ez az összeg magában foglalt egy közel 200 milliárd forintos (552 millió eurós) befizetést az Európai Beruházási Banktól, ami uniós energiatámogatásként érkezett. A Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint a kedvező júliusi egyenleg a tavalyi év azonos időszakához képest is jobb.
Az év első hét hónapját tekintve, július végéig a központi alrendszer 2,86 billió forintos hiánnyal zárt. Ez az összeg a költségvetési törvényben rögzített éves hiánycél 67,7 százalékát teszi ki. A hiány mérséklődéséhez a kiadások visszafogása is hozzájárult, ami az év első hónapjaihoz képest lassulást mutat.
A Pénzügyminisztérium jelentése szerint a tavalyi év azonos időszakánál kedvezőbb egyenleg elsősorban a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok kifizetéseinek mintegy 300 milliárd forintos csökkenéséből adódik. Barabás Gyula államtitkár a pótköltségvetés bemutatásakor kiemelte, hogy a korábbi kormányzati időszakban a legtöbb pazarló és politikailag motivált kifizetés ezekről az előirányzatokról történt, melyek a kormányváltás után visszaestek.
A költségvetési szervek kiadásai 2026 első hét hónapjában 5,8 billió forintot értek el, ami 6,8 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest. Fontos megjegyezni, hogy ez a növekedési ütem érdemi lassulást jelent az év elejéhez képest, hiszen április végén még 19,9 százalékos éves növekedés volt megfigyelhető. Hasonló trend látható a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatoknál is.
Ezen előirányzatok kiadásai ugyanazon időszak alatt 4,1 billió forintot tettek ki, ami 32,6 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának kiadásait. Itt is jelentős lassulás történt, mivel az év első négy hónapja után még 82,4 százalékkal haladta meg ez a sor az előző év számait. Ezek a számok azt mutatják, hogy a kiadások növekedése továbbra is fennáll, de a korábbi, rendkívül magas ütemhez képest mérséklődött.
A júliusi pozitív egyenleg ellenére a minisztériumi vezetők és a jelentés is arra figyelmeztet, hogy a havi hiányadatokkal óvatosan kell bánni. Az egyszeri tételek, mint például a most beérkezett 200 milliárd forintos energetikai támogatás, torzíthatják a rövid távú képet. Ez a támogatás ugyanis később kiadásként jelentkezik majd, így az éves költségvetési egyenleget nem befolyásolja pozitívan.
A júniusi egyenleget az állami vállalatoktól befolyó osztalékok javították, míg az augusztusi adatok várhatóan kedvezőtlenebbek lesznek. Ez utóbbi oka, hogy ekkor kell megelőlegezni több száz milliárd forintot az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) támogatásainak lehívásához. Ezek a tényezők rávilágítanak arra, hogy a költségvetési folyamatok megértéséhez az éves, kumulált adatok vizsgálata elengedhetetlen.
Az elkészült pótköltségvetés éves szinten 7,2 billió forintos pénzforgalmi hiánnyal számol. Ez azt jelenti, hogy a július végén regisztrált 2,86 billió forintos deficit az év hátralévő részében jelentősen növekedni fog. A kormányzatnak továbbra is komoly kihívást jelent a hiánycél tartása és a költségvetési egyensúly megőrzése.
A kiadások lassulása, valamint az uniós források beáramlása átmeneti enyhülést hozhat, de a hosszú távú stabilitáshoz további strukturális intézkedésekre lehet szükség. Az államháztartás helyzete továbbra is kiemelt figyelmet igényel, különösen az év végi adatok tükrében, amelyek a teljes évet reprezentálják majd.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása