A Sziget Fesztivál gazdasági jelentőségét vizsgálta a GKI Gazdaságkutató Zrt., amelynek eredményei szerint a rendezvény jelentős pozitív hatással van az állami költségvetésre. Az MTI-hez eljuttatott közleményükben kifejtették, hogy az állam várhatóan 4,5 milliárd forinttal több adó- és járulékbefizetést szed be a fesztivál kapcsán, mint amennyit közkiadásként fordít rá. Ez a nettó bevétel jól mutatja a nagyszabású kulturális esemény pénzügyi hozzájárulását az ország gazdaságához.
A GKI számításai rávilágítottak arra is, hogy egy magas látogatottságú, nemzetközi szinten is népszerű rendezvény, mint a Sziget, évente mintegy 13 milliárd forinttal gyarapítja a bruttó hazai terméket (GDP). Ez az összeg nem csupán a közvetlen bevételeket foglalja magában, hanem a százmilliókban mérhető területhasználati díjat, valamint a szálláshelyi, vendéglátási és egyéb közvetett forgalmat is. A gazdasági elemzés kiemeli, hogy a külföldi látogatók részvétele különösen nagy súllyal esik latba, mivel az ő költésük tisztán exportbevételnek számít. Ezzel szemben a belföldi vendégek kiadásainak egy része a fesztivál nélkül is megjelenne a gazdaság más szegmenseiben, így a külföldiek vonzása kulcsfontosságú a hozzáadott érték szempontjából.
A GKI által vizsgált öt nagy magyarországi rendezvény – a Campus, a Művészetek Völgye, a Strand, a Sziget és a SZIN – látogatói között a más országokból érkezők aránya általában 1 és 8 százalék között mozog. A Sziget Fesztivál azonban kiemelkedik ebből a mezőnyből, hiszen a látogatóinak mintegy 50 százaléka külföldi. A felmérésben részt vevő fesztiválok legutóbb együttesen körülbelül 751 ezer látogatást regisztráltak, ami jelzi a szektor jelentős vonzerejét.
A gazdaságkutató szerint a bevételi adatok egyértelműen alátámasztják, hogy a fesztiválok exportképességének növelése komoly költségvetési érdeket szolgál. Ennek ellenére a szektor jelenleg kihívásokkal küzd: a rendezvények kevés állami támogatással, jellemzően egy számjegyű haszonkulccsal és magas fix költségekkel működnek. Az állami hozzájárulás a nagy rendezvények költségvetésének csupán néhány százalékát teszi ki, ha egyáltalán részesülnek támogatásban.
A szervezők visszajelzései alapján a legfőbb nehézséget az infláció és a szervezési költségek folyamatos emelkedése jelenti. Ehhez társul a bevételi és szervezési bizonytalanság, valamint a városi szórakozóhelyekkel való fokozódó verseny. A fesztiválpiac alapvetően keresletérzékeny, sikeressége számos tényezőtől függ, és nyereségrátája alacsony. Ezért a következő időszak egyik kulcskérdése az lesz, hogy a fesztiválok képesek lesznek-e megőrizni gazdasági fenntarthatóságukat, és hogy a támogatási, illetve szabályozási környezet kellőképpen tükrözi-e majd társadalmi és gazdasági jelentőségüket.
A GKI hangsúlyozta, hogy a jövőbeni fenntarthatóság érdekében elengedhetetlen a kulturális, turisztikai és gazdasági hatások átfogó, számszerűsíthető vizsgálata. Emellett szükség van olyan adatgyűjtésre, amely pontosabban mérné a látogatói költéseket, a teljes költségvetéseket és a turisztikai hatásokat, segítve ezzel a megalapozott döntéshozatalt és a fesztiválok hosszú távú működését. A felmérés a Campus, a Művészetek Völgye, a Strand, a Sziget és a SZIN szervezőinek tapasztalatai és visszajelzései alapján készült.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása