Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter bejelentette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia október végéig elkészíti átfogó jelentését a JÉGER jégkármérséklő rendszerről. A jelentés kitér a rendszer működésére, környezeti és egészségügyi hatásaira, valamint az aszály kialakulásában betöltött esetleges szerepére. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az idei bejelentett aszálykárok már most meghaladják a 2022-es történelmi aszály idején tapasztalt szintet, ami alapvető alkalmazkodást tesz szükségessé a magyar mezőgazdaságban.
A miniszter elmondása szerint a JÉGER rendszerrel kapcsolatos kérdéskört a "hitviták világából" szeretnék kiszabadítani, és tudományos alapon vizsgálni annak működését. Bár a HungaroMet adatai alapján statisztikailag nem igazolható, hogy a rendszer növelné az aszály mértékét, fontos felmérni, hogy mennyire hatékonyan látja el eredeti célját, a jégkárok mérséklését.
A felülvizsgálatot gazdasági szempontok is indokolják, mivel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az Agrárminisztérium (AM) támogatásával és a gazdák tagdíjaiból 2,5 milliárd forintból működtette a rendszert, miközben egy költségszerkezeti átvilágítás szerint 1,9 milliárdból is megvalósítható lenne. Bóna Szabolcs hozzátette, hogy a rendszer működtetése nem az agrárkamara, sem pedig a minisztérium feladata, hogy a finanszírozás jelentős részét előteremtse. Júliusban a tárca több vármegyében leállította a JÉGER rendszert, miután egy ötezer gazdálkodó megkérdezésével készült kamarai felmérésben a válaszadók 66 százaléka ezt kérte, de a minisztérium akkor is kiemelte, hogy a döntés nem tudományos állásfoglaláson alapult. A meteorológusok szerint a rendelkezésre álló adatokból sem a csapadékcsökkentő hatás, sem a jégkár elleni hatékonyság nem igazolható egyértelműen.
Az idei aszálykárok súlyossága, amelyek meghaladják a 2022-es szintet és szinte valamennyi mezőgazdasági ágazatot érintik, rávilágít a klímaváltozás kihívásaira. Az ország jelentős részén a klimatikus viszonyok már a félsivatagi körülményekhez közelítenek, ami alapvető alkalmazkodást tesz szükségessé a mezőgazdaságban. Ez a miniszter szerint sok helyen azt jelentheti, hogy a szántóföldi növénytermesztés helyett gyepgazdálkodásra, erdőtelepítésre vagy magasabb hozzáadott értékű kertészeti kultúrákra kell átállni.
A miniszter jelentős problémának nevezte a talajok túlművelését is, és az alkalmazkodást a támogatási rendszer átalakításával ösztönözné. A következő uniós ciklusban a forrásokat jobban hozzáigazítanák a vízmegtartáshoz és a fenntarthatóbb művelési módokhoz. Bóna Szabolcs elmondta, hogy idén több vizet juttattak ki a tájba, annak ellenére, hogy a Duna és a Tisza vízhozama is jelentősen kisebb volt. Hosszabb távon a csatornahálózat vízelvezető funkcióját vízmegtartó funkcióval egészítenék ki, és átfogó vízgazdálkodási terv készül.
Az előző kormányt azzal bírálta, hogy nem készült megfelelő agrárstratégia az éghajlati alkalmazkodásra, és bár milliárdokat költöttek a szükséges vízügyi beruházásokról szóló tanulmányokra, kormányzati döntések nem születtek, pedig az uniós források rendelkezésre álltak.
A JÉGER rendszerrel kapcsolatos átfogó jelentés elkészítése kulcsfontosságú a rendszer körüli évek óta tartó viták lezárásához és a tudományos alapú döntéshozatalhoz. A gazdasági átvilágítás pedig rávilágít a közpénzek hatékony felhasználásának fontosságára és a rendszer fenntarthatóságának kérdéseire. A miniszter által felvetett kompetencia kérdése is jelentős, mivel tisztázza, ki felelős a rendszer hosszú távú működtetéséért és finanszírozásáért.
Az aszálykárok súlyosbodása és a mezőgazdaság strukturális alkalmazkodásának szükségessége az ország élelmiszerbiztonsága és gazdasági stabilitása szempontjából is kiemelten fontos. A talajok túlművelésének problémája, valamint a vízmegtartó képesség növelése alapvető lépések a fenntartható gazdálkodás felé. A támogatási rendszer átalakítása és az átfogó vízgazdálkodási terv kidolgozása hosszú távú megoldásokat kínálhat a klímaváltozás kihívásaira.
Az október végére elkészülő MTA jelentés várhatóan megalapozottabb képet ad majd a JÉGER rendszer valós hatékonyságáról és környezeti következményeiről, ami döntő lehet a rendszer jövőjét illetően. A támogatási rendszer tervezett átalakítása, amely a vízmegtartást és a fenntartható művelési módokat helyezi előtérbe, várhatóan jelentős változásokat hoz a gazdálkodók mindennapjaiba és ösztönzi az ökológiailag tudatosabb agrárgyakorlatokat.
Hosszabb távon az átfogó vízgazdálkodási terv és a csatornahálózat funkciójának bővítése elengedhetetlen a vízhiány kezeléséhez és a mezőgazdaság ellenálló képességének növeléséhez. Az új génszerkesztési technológiák (NGT) bevezetése, miközben Magyarország GMO-mentességét fenntartják, felgyorsíthatja az aszálytűrőbb növények nemesítését, ami további segítséget nyújthat az éghajlati kihívásokkal szemben. Az NGT uniós szabályozásának kialakítása a következő két év feladata lesz.
A miniszter kitért más aktuális ügyekre is, mint például a Gallicoop beruházásának 33 milliárd forintos támogatásának visszavonása az uniós átláthatósági elvárások miatt, valamint a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány megszüntetése. Megemlítette továbbá, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem átvilágítása is várható, amely szintén a közpénzek hatékony és átlátható felhasználásának biztosítását célozza.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása