Bóna Szabolcs, az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter tájékoztatása szerint október végére elkészül a Magyar Tudományos Akadémia átfogó jelentése a JÉGER jégkármérséklő rendszerről. A vizsgálat kiterjed a rendszer működésére, környezeti és egészségügyi hatásaira, valamint az aszály kialakulásában játszott esetleges szerepére. A miniszter kiemelte, hogy az idei bejelentett aszálykárok már most nagyobbak, mint a 2022-es történelmi aszály idején regisztráltak.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a HungaroMet adatai alapján statisztikailag nem bizonyítható a JÉGER rendszer és az aszály mértékének növekedése közötti összefüggés. Ennek ellenére alaposan meg kell vizsgálni, hogy a rendszer milyen hatékonysággal éri el eredeti célját, a jégkárok mérséklését. A cél a kérdéskör "hitviták világából való kiszabadítása" és a pontos működés feltárása.
Gazdasági szempontok is indokolják a felülvizsgálatot, mivel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az Agrárminisztérium támogatásával és a gazdák tagdíjaiból 2,5 milliárd forintból működtette a rendszert, holott egy költségszerkezeti átvilágítás szerint 1,9 milliárdból is megvalósítható lenne. Bóna Szabolcs hozzátette, hogy a rendszer működtetése nem tartozik sem az agrárkamara, sem a minisztérium hatáskörébe, és nem feladata a finanszírozás jelentős részének előteremtése.
Júliusban a tárca több vármegyében leállította a rendszert, miután egy ötezer gazdálkodó bevonásával készült kamarai felmérésben a válaszadók 66 százaléka ezt kérte. A minisztérium már akkor is leszögezte, hogy a döntés nem tudományos állásfoglaláson alapult. A meteorológusok szerint a rendelkezésre álló adatokból sem a csapadékcsökkentő hatás, sem a jégkár elleni hatékonyság nem igazolható egyértelműen.
Az ország jelentős részén a klimatikus viszonyok már a félsivatagi körülményekhez közelítenek, ami alapvető alkalmazkodást tesz szükségessé a mezőgazdaságban. Ez a miniszter szerint sok helyen azt jelentheti, hogy a szántóföldi növénytermesztés helyett gyepgazdálkodásra, erdőtelepítésre vagy magasabb hozzáadott értékű kertészeti kultúrákra kell átállni. Problémaként említette a talajok túlművelését is.
Az alkalmazkodást a támogatási rendszer átalakításával ösztönöznék, a következő uniós ciklusban a forrásokat jobban hozzáigazítanák a vízmegtartáshoz és a fenntarthatóbb művelési módokhoz. A miniszter kritikával illette az előző kormányt, amiért nem készült megfelelő agrárstratégia az éghajlati alkalmazkodásra. Milliárdokat költöttek a szükséges vízügyi beruházásokról szóló tanulmányokra, de kormányzati döntések nem születtek, annak ellenére, hogy az uniós források rendelkezésre álltak. A hosszú távú célok között szerepel a csatornahálózat vízelvezető funkciójának kiegészítése vízmegtartó funkcióval, valamint egy átfogó vízgazdálkodási terv kidolgozása.
A JÉGER rendszerrel kapcsolatos viták és a minisztériumi lépések rávilágítanak a modern mezőgazdasági technológiák hatékonyságának és költséghatékonyságának fontosságára, különösen a klímaváltozás kihívásai közepette. Az aszálykárok növekedése és a félsivatagi körülmények kialakulása sürgetővé teszi a mezőgazdasági termelés alapvető átgondolását és átalakítását. A támogatási rendszer átalakítása kulcsfontosságú lehet a fenntarthatóbb gazdálkodási módszerek elterjesztésében és a vízmegtartás ösztönzésében.
A miniszter által említett új génszerkesztési technológiák (NGT) lehetőséget kínálnak aszálytűrőbb növények nemesítésére, miközben Magyarország továbbra is elkötelezett a GMO-mentesség fenntartása mellett. Az NGT szabályozása még nem végleges, az uniós részletszabályok kidolgozására két év áll rendelkezésre.
A JÉGER rendszerről szóló MTA jelentés várhatóan objektív alapokat szolgáltat a jövőbeni döntésekhez, eloszlatva a tudományos bizonyítékok hiányából fakadó bizonytalanságokat. A mezőgazdaság előtt álló kihívások, mint az aszály és a klímaváltozás, hosszú távú stratégiai gondolkodást és beruházásokat igényelnek.
A vízgazdálkodás átfogó megközelítése és a csatornahálózat funkciójának bővítése elengedhetetlen a vízhiány kezeléséhez. A Gallicoop beruházásának támogatásvisszavonása az uniós elvárásoknak való megfelelés fontosságát mutatja a tulajdonosi struktúrák átláthatósága terén. Emellett a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány megszüntetése és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem várható átvilágítása is jelzi a kormányzati szándékot a hatékonyság és az átláthatóság növelésére a mezőgazdasági és oktatási intézményekben.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása