Japánban a vállalatok egyre gyakrabban hárítják át a megnövekedett működési költségeiket a fogyasztókra, ami jelentős áremelkedésekhez vezet a piacon. Ez a tendencia széleskörű inflációs nyomást jelez, miközben a Japán Jegybank (BoJ) optimistán tekint a gazdasági kilátásokra, elsősorban a mesterséges intelligencia (MI) iránti globális kereslet által generált beruházási hullám miatt. A központi bank azonban mérlegeli az újabb kamatemelés lehetőségét, reagálva az inflációs aggodalmakra és a piaci várakozásokra.
A japán cégek a magas nyersanyagárak, a gyenge jen és az emelkedő munkaerőköltségek miatt kénytelenek gyakrabban emelni áraikat. Ez a gyakorlat már a fogyasztási cikkek piacán is érezteti hatását, szélesítve az inflációs nyomást. A Japán Jegybank regionális fiókvezetőinek negyedéves ülését követő közleményében is megerősítette, hogy számos régióban a vállalatok már áthárították a megnövekedett terhek jelentős részét.
A jegybank ugyanakkor derűlátóan nyilatkozott a gazdasági kilátásokról, kiemelve, hogy a mesterséges intelligencia iránti élénk globális kereslet jelentős beruházási hullámot indított el a hazai technológiai szektorban. Ez a kereslet felpörgeti a termelést az elektronikai cikkektől a gépeken át egészen a távközlési infrastruktúráig. Kenji Fujita, a BoJ oszakai fiókjának vezetője szerint egyes cégek már fontolgatják beruházásaik növelését az MI iránti masszív kereslet miatt, ami egyre markánsabban rajzolódik ki.
Az áremelkedések mögött több tényező is meghúzódik, többek között a közel-keleti konfliktus, amely hozzájárul a nyersanyagárak megugrásához. Emellett a gyenge jen árfolyama is növeli az importált termékek költségeit, továbbá az emelkedő munkaerőköltségek is nyomást gyakorolnak a vállalatokra. A jegybank korábban már 31 éves csúcsra emelte az irányadó rátát, jelezve, hogy a monetáris politika fókuszában az alapinflációs cél túllövésének megakadályozása áll.
A központi bank az ország kilenc régiója közül kettő esetében javította gazdasági értékelését, míg a többinél fenntartotta eddigi álláspontját, hangsúlyozva, hogy mindegyik térség mérsékelt fellendülést mutat. A vállalati beruházási kedv továbbra is erős, különösen az adatközpontok építése és a digitalizációs fejlesztések terén. A közel-keleti konfliktus cégeket sújtó gazdasági hatása enyhülni látszik, ami némi stabilitást hozhat a piacra.
Az árnyomás kiterjedése és a költségek fogyasztókra történő áthárítása kulcsfontosságú kérdés, mivel ez közvetlenül befolyásolja a háztartások vásárlóerejét és a lakossági keresletet. A fiókvezetők kiemelték, hogy a beszerzési költségek ingadozása miatt a vállalatok a korábban megszokottnál gyakrabban nyúlnak az áremelés eszközéhez, ami folyamatos terhet jelent a fogyasztóknak. A nagykereskedelmi infláció közelmúltbeli megugrása is alátámasztja az árnyomás fennállását, amelyet a jegybank az idei két kamatemelést indokoló tényezőként hivatkozott.
Elemzői értékelések szerint most az a legfőbb kérdés, hogy a termelői árakra nehezedő felfelé irányuló nyomás milyen mértékben gyűrűzik át a fogyasztói inflációba. A fogyasztás eddig ellenállónak bizonyult, mivel a bérek növekedése javarészt ellensúlyozta a megélhetési költségek emelkedését. Azonban a háztartások továbbra is óvatosak a kiadásaik növelésével, és néhány vállalat elállt a további áremelésektől, vagy kedvezményekkel próbálja magához vonzani a vásárlókat.
Az inflációs nyomás várhatóan kitart a közel-keleti konfliktus, a globális MI-láz fűtötte chipárak és a gyenge jen együttes hatása miatt. Hiroshi Kamiguchi, a BoJ nagojai fiókjának vezetője szerint a költségek lakosságra történő áthárítása fokozódni fog, ezért kiemelten kell vizsgálni a fogyasztásra gyakorolt hatásokat. A piaci várakozások szerint a jegybank idén újabb kamatemelést hajthat végre, amit a testület a soron következő havi kamatdöntő ülésén mérlegel majd.
A központi bank október 29-én és 30-án tartandó ülésén teszi közzé frissített, negyedéves növekedési és inflációs előrejelzéseit. A piacok árgus szemekkel figyelik ezt a jelentést, amelyből a következő esetleges kamatemelés időzítésére is következtetni lehet. A szigorúbb monetáris politika célja az alapinflációs cél túllövésének megakadályozása, ami hosszú távon stabilizálhatja a japán gazdaságot, de rövid távon további terheket róhat a fogyasztókra és a vállalatokra.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása