A japán jen árfolyama dollárral szemben az 1980-as évek közepe óta nem látott mélypontra zuhant, ami a piaci szereplők figyelmét a japán állam lehetséges beavatkozására irányítja. A deviza árfolyama átlépte a 162-es szintet, amelyet a hatóságok korábban már kritikusnak ítéltek, és közvetlen lépéseket tettek a hazai fizetőeszköz védelmében. A figyelem középpontjában Mimura Acusi, a pénzügyminisztérium nemzetközi ügyekért felelős miniszterhelyettese áll, akit a piacokon "Mr. Yen" néven ismernek.
A japán jen többhetes folyamatos gyengülés után, amely 2026 eleje óta 13,5 százalékos esést jelentett, kedden átlépte a dollárral szembeni 162-es árfolyamot. Ez a szint korábban már kiváltotta a japán hatóságok közvetlen beavatkozását a devizapiacon. Katajama Szacuki pénzügyminiszter korábbi szóbeli figyelmeztetései mára hatástalannak bizonyultak, Mimura Acusi pedig június eleje óta teljes hallgatásba burkolózik a lehetséges intervencióval kapcsolatban.
Ez a hallgatás egyes kereskedők és elemzők szerint arra utal, hogy a japán hatóságok meglepetésszerű lépésre készülnek a spekulánsokkal szemben. Goto Judzsiro, a Nomura vezető devizapiaci stratégája szerint a keddi zuhanás után rendkívül magas a beavatkozás valószínűsége. A lépés akár a 163-as szint áttörésekor, vagy az amerikai július 4-i ünnep előtti gyér forgalmat kihasználva is megtörténhet, maximalizálva ezzel a hatást.
A Citi japán devizastratégája, Takasima Oszamu felidézte, hogy az áprilisi intervenció előtt Mimura még nyilvánosan adott "végső figyelmeztetést", ami akkor talán csökkentette a lépés hatékonyságát. A jelenlegi szándékos hallgatás éppen a meglepetés erejét hivatott biztosítani, elkerülve a piac előzetes felkészülését. Goto Judzsiro szerint Mimura visszafogottsága akár csapda is lehet a piac számára, hiszen a legtöbb szereplő 162 körül várta a fellépést, és a szint áttörése után egyesek elkezdhetik átrendezni pozícióikat.
Amennyiben a spekulánsok most túlzottan a jen további gyengülésére fogadnak, egy váratlan intervenció hatása még a korábbiaknál is erősebb lehet. A Bank of America devizapiaci stratégája, Jamada Suszuke egy másik fontos tényezőre is felhívta a figyelmet: a tokiói tőzsde rekorddöntő emelkedése is hozzájárult a jen gyengüléséhez. A Nikkei 225 index az elmúlt tizenkét hónapban közel 76 százalékkal emelkedett, elsősorban a mesterséges intelligenciához és a félvezetőkhöz kötődő vállalatokat vásárló külföldi befektetők tőkebeáramlásának köszönhetően.
Mivel sok külföldi alap devizafedezet mellett tartja részvényeit, a tőzsde emelkedésével a fedezeti pozícióikat is növelniük kell, ami folyamatos leértékelődési nyomást gyakorol a jenre. Ez azt jelenti, hogy egy esetleges intervenció hatását a részvénypiaci szárnyalás könnyen ellensúlyozhatja, csökkentve a devizapiaci beavatkozás hosszú távú eredményességét.
A hivatalos japán álláspont szerint a jen árfolyama elszakadt a gazdasági fundamentumoktól, ami indokolatlanná teszi a jelenlegi gyengeséget. A japán jegybank a múlt hónapban 31 éves csúcsra, 1 százalékra emelte az irányadó rátát, azonban ennek a lépésnek alig volt hatása a fizetőeszköz árfolyamára. A jen gyengülése ráadásul a nyersolaj árának visszaesése ellenére is folytatódott, ami tovább erősíti a piaci ellentmondásokat.
Naomi Fink, az Amova vezető közgazdásza szerint éppen ezek a piaci ellentmondások szólnak a beavatkozás mellett, hiszen amikor a piacon logikai ellentmondások mutatkoznak, az intervenció rendkívül hatékony lehet. A japán hatóságok tehát egy olyan helyzetben mérlegelik a beavatkozást, ahol a hagyományos gazdasági mutatók és a devizaárfolyam mozgása eltérő irányba mutat.
A piaci szereplők izgatottan figyelik Mimura Acusi következő lépését, amely kulcsfontosságú lehet a jen jövőbeli alakulása szempontjából. Az intervenció időzítése és mértéke döntő fontosságú lesz annak eldöntésében, hogy sikerül-e megállítani a jen gyengülését, vagy a részvénypiaci lendület túlsúlyban marad a devizapiaci beavatkozással szemben.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása