A japán jen az elmúlt héten elveszítette az amerikai-japán devizapiaci intervenciók nyomán elért nyereségének majdnem felét, miközben Tokió megerősítette, hogy tavasszal több alkalommal is beavatkozott a piacra. A japán Pénzügyminisztérium pénteken közzétett negyedéves adatai szerint a hatóságok jelentős összegeket fordítottak a fizetőeszköz megtámasztására. Ez a visszacsúszás rávilágít a beavatkozások korlátaira, hiszen a jenre továbbra is erős nyomás nehezedik.
A japán fizetőeszköz pénteken 158,40 jen/dollár körül mozgott, ami jelentősen elmarad a hétfői 155,23-as csúcstól. A deviza a múlt héten még négy évtizedes mélypontjához közel, 164 körül járt, mielőtt Japán és az Egyesült Államok 1998 óta először közösen avatkozott be. A Pénzügyminisztérium adatai megerősítették, hogy Tokió az úgynevezett Aranyhét alatt, április 30-án, május 4-én és 6-án hajtott végre intervenciót.
Ezeken az alkalmakon a hatóságok rendre 6280 milliárd, 780 milliárd és 4680 milliárd jent költöttek jenvásárlásra, ami összesen 11 730 milliárd jent tett ki. Ez az összeg a valaha volt legnagyobb havi devizapiaci beavatkozásnak számít a jen támogatására. Az adatok szerint a vizsgált negyedévben ezen három alkalom kivételével nem történt további intervenció.
A múlt heti legújabb intervenciós hullám szintén legalább három napig tarthatott a tavaszi adatok fényében. Katajama Szunicsi japán pénzügyminiszter és Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter pénteken megerősítette a közös beavatkozást. Ezt megelőzően, csütörtökön, becslések szerint mintegy 8450 milliárd jent fordítottak a deviza megtámasztására, ami megerősítés esetén Japán valaha volt legnagyobb egynapos intervenciója lenne.
A jen gyengülésének hátterében több tényező is meghúzódik, melyek tartós nyomás alatt tartják a japán fizetőeszközt. Az Egyesült Államokkal szembeni jelentős kamatkülönbözet, Japán magas államadóssága, valamint a globális geopolitikai bizonytalanságok mind hozzájárulnak ehhez a tendenciához. Ezek a fundamentális tényezők korlátozzák az intervenciók hosszú távú hatékonyságát.
A tavaszi, háromnapos beavatkozás azt jelzi, hogy a minisztérium eltér a korábbi, kétlépcsős forgatókönyvtől, amelyben egy nagy volumenű akciót egy kisebb utóművelet követett. A művelet időbeli szétterítése arra utal, hogy a hatóságok igyekeznek bizonytalanságban tartani a spekulánsokat a további lépések időzítését és méretét illetően. Érdekesség, hogy a május 4-i beavatkozás idején Katajama Szunicsi pénzügyminiszter és Mimura Acusi, a legmagasabb rangú devizaügyi tisztviselő éppen Szamarkandban tartózkodott az Ázsiai Fejlesztési Bank éves ülésén.
A beavatkozások mértéke és gyakorisága kiemeli a japán hatóságok elkötelezettségét a jen stabilizálása iránt, még akkor is, ha a piaci reakciók vegyesek. A 11 730 milliárd jenes havi kiadás példátlan, és a csütörtöki, becsült 8450 milliárd jenes beavatkozás is történelmi jelentőségű lehet. Ez a hatalmas forrásfelhasználás jelzi, hogy a kormány komolyan veszi a deviza gyengülését.
A legutóbbi beavatkozás egyértelműen új megközelítést tükröz, hiszen a koordinált fellépés mellett az éjszakai időzítés és a jegybanki kamatdöntést közvetlenül megelőző akció egyaránt azt a stratégiát mutatja, hogy a hatóságok igyekeznek váratlanul érni a piacot. Ez a taktika a spekulánsok megtévesztését célozza, és növeli a beavatkozások hatékonyságát, legalábbis rövid távon. Az amerikai fél részvétele is kulcsfontosságú, hiszen a közös fellépés nagyobb súlyt ad a beavatkozásnak.
A piaci szereplők további beavatkozásokra számítanak, különösen abban az esetben, ha a dollár-jen árfolyam ismét megközelíti a 160-as szintet. A Saxo Markets vezető befektetési stratégája szerint Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter "bármi áron" retorikája és a bankok készenlétben tartására vonatkozó utasítása arra utal, hogy a múlt pénteki akció nem volt egyszeri. Ez a kijelentés megerősíti a folyamatos beavatkozási szándékot.
A Dai-ichi Life kutatóintézetének közgazdásza, Fudzsisiró Kóicsi szerint az amerikai fél számára sem lenne kedvező, ha a közösen végrehajtott intervenció eredménye egyszerűen semmivé válna. Ez a nézet alátámasztja a koordinált fellépés fontosságát és a tartós elkötelezettséget. Az új, meglepetésszerű stratégia célja, hogy a piaci szereplők ne tudjanak felkészülni a hatósági lépésekre, ezzel csökkentve a spekulatív nyomást a jenen.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása