A japán pénzpiacokon az utóbbi hónapokban jelentős változás figyelhető meg, amely egy potenciális trendfordulóra utal. A nagybankok és biztosítók egyre nagyobb mértékben vásárolnak hazai államkötvényeket, ezzel párhuzamosan pedig csökkentik külföldi kötvénybefektetéseiket. Ez a jelenség a piaci szereplők szerint egy évtizedes tőkekiáramlás megfordulásának kezdetét jelezheti.
A Financial Times számításai szerint a japán nagybankok és biztosítók 2023 júniusától augusztusig nettó 5400 milliárd jen (körülbelül 34 milliárd dollár) értékben szereztek be legalább kétéves futamidejű japán államkötvényeket. Ez a volumen 2023 eleje óta a legnagyobb ilyen jellegű vásárlásnak számít. Ezzel egy időben a bankok 2023 szeptemberében nettó 2500 milliárd jen értékben adtak el külföldi adósságpapírokat.
A külföldi kötvények nettó eladása az év első kilenc hónapjában meghaladta bármely korábbi év azonos időszakának értékét 2005 óta. Japán nettó portfólióbefektetései az amerikai hosszú lejáratú államkötvényekben idén negatívba fordultak, a nettó eladások pedig 2022 óta a legmagasabb szintet érték el.
A fordulat mögött elsősorban a japán hozamok meredek emelkedése áll. A 30 éves japán államkötvény hozama a tavalyi év eleji 2,3 százalék alatti szintről idén októberben rekordmagas, 4,27 százalékra ugrott. A 10 éves hozam is 30 éves csúcsot ért el, míg a Bank of Japan irányadó kamata 31 éve nem volt ilyen magasan.
Emellett a külföldi kötvények tartásához kapcsolódó devizafedezési költségek is jelentősen megnőttek. Ez a tényező tovább csökkenti a külföldi befektetések vonzerejét a japán intézmények számára. A hazai hozamok növekedése és a fedezeti költségek emelkedése együttesen tereli a befektetéseket a belföldi piac felé.
Egyre erősebbek azok a piaci feltételezések, melyek szerint az olyan hatalmas szereplők, mint a 2000 milliárd dolláros Állami Nyugdíjbefektetési Alap (GPIF), szintén elkezdhetik hazaterelni a korábban külföldre áramló tőkét. Számos befektető tart attól, hogy egy ilyen nagyszabású átcsoportosítás komoly nyomást gyakorolna a külföldi kötvény- és részvénypiacokra.
Ez különösen érzékeny időszakban történhet, mivel a fejlett gazdaságok költségvetési hiánya 2021 óta a legmagasabb szintet érheti el. A japán tőke hazaáramlása ráadásul a jen erősödéséhez vezetne, ami az alacsony jenkamatokból finanszírozott carry trade pozíciók felszámolását is kiválthatná. Chris Scicluna, a Daiwa Capital Markets Europe kutatási vezetője szerint az Egyesült Államok és az európai gazdaságok, amelyek hagyományosan profitáltak a japán befektetők külföldi hozamkereséséből, épp akkor veszíthetik el ezt a támaszt, amikor a legnagyobb szükségük lenne rá.
Az elemzők ugyanakkor óvatosak, mivel a trend még korai szakaszban van, és nem egyértelmű, hogy a külföldi kötvényekből kivont pénz közvetlenül a hazai piacra áramlik-e. Stephen Spratt, a Société Générale stratégája szerint a bankok JGB-vásárlásai egyelőre nem emelkedtek meggyőző mértékben.
A hitelezés, amely éves szinten 7,9 százalékos bővülést mutat, továbbra is jövedelmezőbb tőkeallokációs célpont a bankok számára. A nyugdíjpénztárak idén nettó 11 400 milliárd jen értékben vásároltak külföldi hosszú lejáratú kötvényeket, ami inkább mechanikus portfólió-kiigazításra utal, semmint stratégiai váltásra. Sóki Ómori, a Deutsche Bank tokiói vezető stratégája hozzátette, hogy a japán befektetők német és más európai államkötvény-vásárlásai arra utalnak, hogy egyelőre inkább biztonságosabb eszközöket keresnek, így nem feltétlenül hazai átcsoportosításról van szó.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása