Az Adriai-tenger élővilágát fenyegető invazív oroszlánhal (Pterois miles) terjedése újabb aggasztó fejleményt mutat, miután a horvátországi Hvar-sziget térségében is azonosítottak a fajhoz tartozó példányokat. Ez a felfedezés Dubrovnik és Vis-sziget után egy újabb területet jelöl ki, ahol az oroszlánhal megjelent, jelezve a faj gyors és hatékony térhódítását a térségben. A frissen befogott egyedeket egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálja, célul tűzve ki a terjeszkedés genetikai hátterének mélyebb megértését.
Egy búvár a Hvar-sziget melletti Mali és Veli Žarac vizeiben végzett merülései során legalább négy oroszlánhalra bukkant. Ebből a négy példányból hármat sikeresen elejtett szigonypuskával, majd a zsákmányt a Stari Grad-i laboratóriumba szállították tudományos elemzés céljából. Ezek a vizsgálatok kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a szakemberek pontosabb képet kapjanak a faj adriai populációjának jellemzőiről és terjedési útvonalairól.
Az oroszlánhal egy rendkívül feltűnő tengeri halfaj, melyet jellegzetes, csíkos mintázata, legyezőszerű mellúszói és mérgező tüskéi tesznek könnyen felismerhetővé. Eredeti élőhelye az Indiai-óceán nyugati része és a Vörös-tenger, azonban a Szuezi-csatornán keresztül sikeresen eljutott a Földközi-tengerbe, majd onnan az Adriára is. Ez a migrációs útvonal számos más invazív faj esetében is megfigyelhető, ami rávilágít a csatorna szerepére a tengeri ökoszisztémák átalakulásában.
Az oroszlánhal falánk ragadozóként ismert, étrendje elsősorban kisebb halakból és rákokból áll. Gyors szaporodási rátája és a helyi vizekben hiányzó természetes ellenségei miatt komoly veszélyt jelent a tengeri élővilág egyensúlyára. Populációjának robbanásszerű növekedése felboríthatja a táplálékláncot, és hosszú távon negatívan befolyásolhatja az őshonos fajok fennmaradását.
Az emberre nézve is kockázatot jelent az oroszlánhal, mivel tüskéi rendkívül fájdalmas és mérgező szúrást okozhatnak. Érintése ezért minden esetben kerülendő. Fontos azonban megjegyezni, hogy megfelelő elkészítés után az oroszlánhal ehető, ami egy lehetséges módszer lehet a populációjának kordában tartására, bár ez önmagában valószínűleg nem elegendő a teljes probléma kezelésére.
A befogott példányok vizsgálata egy átfogó nemzetközi projekt részeként zajlik. Ebben a munkában a helyi Pharos International Institute és a San Diegó-i Boz Life Science intézet működik együtt, dr. Goran Božinović biológus-genetikus szakértő vezetésével. A kutatás öt kiemelten kártékony, invazív tengeri faj – köztük az oroszlánhal – genetikai sokféleségét és populációs kapcsolatait térképezi fel. A minták katalogizálása és részletes elemzése elengedhetetlen ahhoz, hogy a tudósok megértsék, milyen genetikai mechanizmusok teszik lehetővé ezeknek az idegenhonos fajoknak, hogy ilyen hatékonyan hódítsanak meg új élőhelyeket, és sikeresen alkalmazkodjanak a megváltozott környezeti feltételekhez.
Az oroszlánhal adriai térhódítása rendkívül gyors ütemben zajlik. Az első hivatalosan dokumentált horvátországi példányt 2021 augusztusában észlelték, a Vis-szigeti Komiža közelében. Az azóta eltelt bő öt évben a faj sikeresen alkalmazkodott a helyi viszonyokhoz, és mára egyre nagyobb területen, aggasztó ütemben terjed. Ez a gyors adaptáció és terjeszkedés sürgős beavatkozást és további kutatásokat tesz szükségessé az ökológiai egyensúly megőrzése érdekében. A szakemberek remélik, hogy a genetikai vizsgálatok eredményei hozzájárulnak hatékonyabb védekezési stratégiák kidolgozásához az invazív fajok ellen.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása