Csorba Dániel, ismert ingatlanos és videós tartalomgyártó, az Óbudai Egyetem podcastjában elemezte a magyar ingatlanpiac helyzetét. Rávilágított a jövedelmi egyenlőtlenségekre és a mesterséges intelligencia növekvő szerepére az ágazatban. Cége a félmilliárd forint feletti ingatlanok piacára specializálódott.
A szakértő szerint az "átlagingatlan" fogalma félrevezető, mivel a banki definíciók nem tükrözik a valós piaci viszonyokat. Kiemelte, hogy Magyarországon a lakásvásárlók döntő többsége, mintegy 90 százaléka, meglévő vagy örökölt ingatlan eladásával jut új otthonhoz. A KSH adatai alapján a keresők mindössze negyede képes összegyűjteni a szükséges 20 százalékos önrészt nyugdíjazás előtt, ha fizetésének tíz százalékát folyamatosan félreteszi.
Csorba Dániel hangsúlyozta, hogy a teljes vételárat saját keresetből előteremteni csak a felső 20 százalék képes. Véleménye szerint az ingatlanpiac fellendülése is mindig a felső 20 százalék jövedelmének növekedésével függ össze. Az elmúlt évtizedben a jövedelmi decilisek alapján a felső 20 százalék keresete jelentősen gyorsabban emelkedett, mint az alsó 80 százaléké, ami "vízfejű" képet mutat az országról kereseti szempontból.
A lakásárak korrekciója az év elején indult, a KSH friss adatai szerint 2026 második negyedévében 1,4 százalékkal mérséklődtek az első negyedévhez képest. Hasonló mértékű csökkenésre legutóbb 2022 végén volt példa. Csorba Dániel két fő okot nevezett meg a jelenségre: az Otthon Start program, amely sokak pénzét lekötötte és kivárásra ösztönözte őket, valamint az árak korábbi, túlzott mértékű emelkedése.
Az Otthon Start program az első lakásukat vásárlóknak legfeljebb 3 százalékos kamatot biztosít, szemben a piaci lakáshitelek 2026 nyári 6-6,5 százalékos átlagával. A jegybanki adatok szerint augusztus közepéig 56 ezer ilyen hitelszerződést írtak alá, összesen 2000 milliárd forint értékben. Ez a program jelentős hatással volt a lakossági megtakarításokra és a piaci dinamikára, befolyásolva a vásárlási kedvet.
Az ingatlanpiaci egyenlőtlenségek mélyülése azt jelenti, hogy a lakásvásárlás egyre inkább kiváltságossá válik, és egy szűkebb réteg számára elérhető. Ez hosszú távon társadalmi feszültségeket generálhat, és nehezíti a fiatalok, valamint az alacsonyabb jövedelműek önálló otthonhoz jutását. A szakértő rávilágított, hogy az átlagkeresetből számolt lakásár-arányok nem adnak reális képet, mivel a tényleges vásárlóerő eloszlása torz.
A mesterséges intelligencia alkalmazása az ingatlanpiacon, bár ígéretes, még gyerekcipőben jár. Csorba Dániel cégénél is előfordultak hibák az MI által generált elemzésekben, ami a tényellenőrzés fontosságát hangsúlyozza. Az MI segíthet a rutin feladatokban és az adatelemzésben, de a komplexebb üzleti ingatlanok értékbecsléséhez, vagy a személyes ügyfélkapcsolatokhoz még elengedhetetlen az emberi szakértelem.
A jövőben a mesterséges intelligencia várhatóan egyre nagyobb szerepet kap az ingatlanpiaci folyamatokban, különösen az ügyfél-azonosításban és a "scoring" rendszerekben. Ezek a rendszerek képesek lesznek előre jelezni egy potenciális vásárló esélyeit a különböző interakciók alapján. Az amerikai példák már mutatják az automatizálás irányát, ami a hatékonyságot növelheti, de felveti az adatokhoz való hozzáférés és a megbízhatóság kérdését is.
A legdrágább ingatlanok és az üzleti ingatlanok piacán továbbra is kiemelt szerepe lesz a diszkréciónak és a személyes bizalomnak. Az eladók gyakran rejtőzködnek, és az értékesítő feladata marad, hogy megfelelő információkkal építse fel az ügyfél bizalmát. A piaci adatok korlátozott elérhetősége, különösen a földhivatali információk terén, továbbra is kihívást jelent az MI alapú értékbecslő szoftverek számára, korlátozva azok megbízhatóságát.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása