A magyar lakóingatlanok piacán jelentős fordulat következett be 2026 második negyedévében, amikor négy év után először regisztráltak negyedéves árcsökkenést. Az Eurostat friss adatai szerint a lakások átlagosan 1,4 százalékkal kerültek kevesebbe, mint az előző három hónapban. Ez a visszaesés az Európai Unió országai között a legnagyobb mértékűnek számít ebben az időszakban.
A 2026 második negyedévében mért 1,4 százalékos árcsökkenés jelentős elmozdulást mutat a korábbi trendekhez képest. Európai összehasonlításban mindössze Franciaországban tapasztaltak még áresést, ott 0,8 százalékkal csökkentek az ingatlanárak. Ezzel szemben a legtöbb uniós tagállamban további drágulás volt megfigyelhető.
A régióban kiemelkedő volt a növekedés Bulgáriában, ahol 4,5 százalékkal, valamint Romániában, ahol 4,4 százalékkal emelkedtek az árak az első negyedévhez viszonyítva. A legnagyobb mértékű drágulást Litvániában regisztrálták, ott 5 százalékkal nőttek a lakóingatlanok árai három hónap alatt. Ezek az adatok rávilágítanak a magyar piac egyedi dinamikájára az európai kontextusban.
A legutóbbi hasonló irányú elmozdulásra a magyar lakásárak esetében 2022 végén volt példa, azóta folyamatos emelkedés jellemezte a piacot. Bár negyedéves szinten csökkenés történt, éves összehasonlításban a drágulás még mindig jelentős. 2026 áprilisa és júniusa között átlagosan 10,2 százalékkal voltak magasabbak a lakásárak, mint egy évvel korábban.
Ez a növekedési ütem meghaladja az Európai Unió 4,7 százalékos átlagát, ám jelentősen elmarad a 2025 végén mért, húsz százalékot meghaladó éves drágulástól. Ennek következtében Magyarország az európai rangsor éléről a középmezőnybe került, mindössze nyolc országban emelkedtek gyorsabban az árak.
Az ingatlanpiaci folyamatok alakulásában Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont elemzője szerint kulcsszerepet játszott az Otthon Start program. Ez a kedvezményes hitelkonstrukció 2025 szeptemberében indult el, és bevezetését követően azonnal élénkítette a keresletet.
Az őszi hónapokban és 2026 elején is érezhetően megnőtt az érdeklődés az ingatlanok iránt, azonban tavasszal már csökkenő tendenciát mutatott a vevők száma. Ez a program által generált kezdeti lendület kifulladását jelezheti.
Érdekes eltérés mutatkozik a lakásárak és a bérleti díjak változása között. Míg az eladó ingatlanok ára éves szinten még mindig több mint tíz százalékkal nőtt, addig a lakbérek inflációval korrigált emelkedése a második negyedévben csupán 4,2 százalékot ért el. Ez a különbség arra utal, hogy a két piac eltérő dinamikával működik.
Az Otthon Start program hatása nem csupán az eladó ingatlanok piacán érvényesül, hanem a bérleti szektorra is kihat. A fix, három százalékos kamatozású hitel lehetőséget biztosít arra, hogy a háztartások a bérlés helyett inkább saját lakás megvásárlását fontolják meg.
Ez a tendencia mérsékelheti a kiadó lakások iránti keresletet, hozzájárulva ahhoz, hogy a bérleti díjak visszafogottabban emelkedjenek, mint az ingatlanárak. A program hosszú távú hatásai még nem teljesen felmérhetők, de a jelenlegi adatok alapján befolyásolja a lakhatási preferenciákat és a piaci egyensúlyt.
Az ingatlanpiac további alakulása szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogy az Otthon Start program milyen mértékben tudja fenntartani a vásárlói érdeklődést, illetve hogyan reagálnak a piaci szereplők a változó körülményekre. A negyedéves árcsökkenés egy lehetséges fordulópontot jelezhet a korábbi évek folyamatos drágulása után.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása