A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrégiben végzett kísérleti statisztikai elemzése arra kereste a választ, hogy kik a legpontosabb inflációs előrejelzők Magyarországon. Ez a vizsgálat a Portfolio havi elemzői felméréseire épült, hasonlóan ahhoz, ahogy korábban a GDP-előrejelzések pontosságát is értékelték. A Portfolio minden hónapban megkérdezi a hazai szakértőket arról, hogy milyen inflációs adatra számítanak a KSH-tól. Ezek a várakozások nem csupán a gazdasági helyzetről alkotott szakértői kép felmérésére adnak lehetőséget, hanem arra is rámutatnak, ha az aktuális gazdasági folyamatok eltérnek a várakozásoktól, és szükség van a prognózisok újragondolására. Emellett az egyedi előrejelzésekből az is kiderül, hogy ki képes a legpontosabb becslést adni az inflációra, ami kiemelten fontos a gazdasági döntéshozatal szempontjából. A KSH kísérleti statisztikája keretében most ezt a pontosságot vizsgálta meg részletesen, de az értékelésből szélesebb körű következtetéseket is le lehet vonni a gazdasági előrejelzések természetéről és megbízhatóságáról.
A KSH elemzése a 2025. január és 2026. július közötti időszak előrejelzéseit vette alapul, összevetve azokat a ténylegesen publikált inflációs adatokkal. Ez a másfél éves időtartam elegendő volt ahhoz, hogy megbízható képet kapjanak az elemzői teljesítményekről. A vizsgálat mögött meghúzódó alapfeltevés szerint több, egymástól részben független becslés összesítésével, azaz a konszenzus kialakításával csökkenthető az egyéni előrejelzésekben meglévő "zaj". Ez azt jelenti, hogy bár egy-egy elemző adott hónapban lehet túlságosan optimista vagy pesszimista, a prognózisok mediánja – vagyis a középső érték – képes kiszűrni ezeknek az egyedi hibáknak legalább egy részét, így egy stabilabb és pontosabb összképet nyújtva. Ez a módszertan korábban már látványosan igazolódott a GDP-pollok esetében, ahol a konszenzus rendkívül erősnek bizonyult. A korábbi GDP-vizsgálat során mindössze egyetlen elemzői csapat tudta felülmúlni a konszenzust, ami jól mutatja a piaci átlag erejét.
Az inflációs előrejelzések vizsgálatának eredményei nagyon hasonló képet mutatnak, de néhány apróbb különbség azért felfedezhető. Az inflációs felmérés esetében a másfél éves időszak alatt tizenkét előrejelző közül kettő bizonyult pontosabbnak, mint a piac egésze, vagyis a medián. Ez azt jelzi, hogy bár a konszenzus továbbra is kiválóan teljesít, és nehéz felülmúlni, vannak olyan szakértők, akik tartósan képesek kiemelkedő pontosságot nyújtani. A medián teljesítménye tehát az inflációs előrejelzések terén is megbízható iránymutatást ad a piaci szereplők számára.
A KSH elemzése alapján a legpontosabb inflációs előrejelzőnek Kiss Péter, az Amundi szakértője bizonyult, aki a vizsgált időszakban a legközelebb állt a tényleges adatokhoz. A második helyen Árokszállási Zoltán és Balog-Béki Márta, az MBH közgazdászai végeztek, akik szintén kiemelkedő pontosságot mutattak. A harmadik legpontosabb becslést Béri Zsófia, a VIG Alapkezelő elemzője adta. Ezek az eredmények rávilágítanak az egyéni szakértelem és a mélyreható gazdasági elemzés fontosságára a makrogazdasági előrejelzések területén.
Az előrejelzések pontosságát tekintve az is figyelemre méltó, hogy a piac átlagosan mindössze 0,2 százalékpontot tévedett. Ez az alacsony hibahatár rendkívül impresszívnek számít a gazdasági előrejelzések világában, ahol számos váratlan tényező befolyásolhatja a tényleges adatokat. Ez a precizitás azt mutatja, hogy a magyarországi elemzői közösség kollektív tudása és módszertana magas szinten áll, és képes viszonylag pontosan megbecsülni a jövőbeli inflációs trendeket. Az ilyen szintű pontosság elengedhetetlen a stabilitás fenntartásához és a megalapozott gazdaságpolitikai döntések meghozatalához, valamint a vállalkozások és háztartások tervezéséhez. A KSH kísérleti statisztikái hozzájárulnak a gazdasági előrejelzések átláthatóságának növeléséhez és a szakmai párbeszéd elmélyítéséhez, segítve a piaci szereplőket a folyamatos fejlődésben és a még pontosabb prognózisok elkészítésében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása