Augusztusban ismét gyorsuló inflációs adatok érkeztek Európa két jelentős gazdaságából, Spanyolországból és Franciaországból. Ez a fejlemény szinte bizonyossá teszi, hogy az Európai Központi Bank (EKB) a szeptemberi ülésén ismét kamatot emel. Eközben a francia gazdaság az első félévben éppen csak elkerülte a technikai recessziót, a felülvizsgált bruttó hazai termék (GDP) adatok szerint.
Spanyolországban az éves infláció augusztusban 4,5 százalékra ugrott, ami 2023 óta a leggyorsabb ütemet jelenti. Ez az érték több mint kétszerese az EKB által kitűzött 2 százalékos inflációs célnak. Franciaországban az infláció 2,7 százalékra gyorsult, ami május óta a legmagasabb szintet képviseli a fogyasztói árak emelkedésében.
Mindkét országban az energiaárak drágulása volt a fő mozgatórugója az inflációs mutatóknak, amit a közel-keleti konfliktus elhúzódása is fűtött. A 21 tagállamot számláló euróövezet egészére vonatkozó előzetes inflációs adatot a következő héten teszik közzé, ahol az elemzők 3 százalék feletti értékre számítanak. A piacok már teljes mértékben beárazták, hogy az EKB szeptemberben 25 bázisponttal emeli az irányadó kamatot.
Franciaország gazdasága eközben egyre komolyabb nehézségekkel szembesül, a frissített adatok szerint. A pénteken közzétett felülvizsgált adatok szerint a GDP az első negyedévben 0,2 százalékkal zsugorodott, míg a második negyedévben stagnált. Ez a korábbi becslésekhez képest lefelé módosított teljesítmény azt jelenti, hogy az ország éppen csak elkerülte a technikai recessziót.
Az Európai Központi Bank 2 százalékos inflációs célja továbbra is messze van, amit a jelenlegi spanyol és francia adatok is alátámasztanak. A piaci szereplők már a szeptemberi, várható 25 bázispontos kamatemelés után 2,5 százalékra emelkedő betéti kamattal számolnak.
Az EKB vezető tisztségviselői is megerősítették a monetáris szigorítás folytatásának szükségességét. Isabel Schnabel, az EKB igazgatósági tagja, a héten kijelentette, hogy az iráni háború okozta inflációs nyomás és a gazdaság tartósan erős teljesítménye miatt további szigorításra van szükség.
Martins Kazaks, az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának tagja pénteken szintén úgy nyilatkozott, hogy az inflációs nyomás tartóssá válása nem engedhető meg. Ezért a következő hónapokban terítékre kerülhetnek a további szigorítási lépések is az EKB kamatdöntő ülésein, jelezve a bank elkötelezettségét az árstabilitás iránt.
A francia GDP-adatok lefelé módosítása jelentősen megnehezíti a kormány költségvetési terveit és a pénzügyi stabilitás fenntartását. A kabinet már korábban jelezte, hogy a gyengébb növekedés miatt nehezebb lesz a költségvetési hiányt 5 százalékra mérsékelni, ami komoly kihívást jelent.
A friss adatok fényében még a 0,7 százalékos éves növekedési előrejelzés teljesülése is kétségessé vált. Ennek eléréséhez a harmadik és negyedik negyedévben egyaránt mintegy 0,5 százalékos gazdasági bővülésre lenne szükség, ami ambiciózus célkitűzésnek tűnik.
A francia tízéves államkötvény hozamfelára a német referenciahozamhoz képest augusztusban tovább emelkedett, és 85 bázisponton áll. Ez az érték a 2012 óta mért legmagasabb szint közelében van, ami a befektetők növekvő aggodalmát jelzi Franciaország pénzügyi helyzete iránt.
Az Insee statisztikai hivatal közlése szerint a GDP felülvizsgálatában szerepet játszott a hőhullámok mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatásának újraszámítása. Ezenkívül a szolgáltatási szektor áraira vonatkozó frissített adatsor is befolyásolta az eredményt, rávilágítva a gazdaság összetett kihívásaira.
Az euróövezet egészére vonatkozó inflációs adatok közzététele a jövő héten várható, és az elemzők továbbra is magas, 3 százalék feletti inflációra számítanak. Ez az adat megerősítheti az EKB azon szándékát, hogy folytassa a monetáris szigorítást az árstabilitás érdekében.
Az EKB Kormányzótanácsának tagjai által megfogalmazott aggodalmak arra utalnak, hogy a szeptemberi kamatemelés nem feltétlenül lesz az utolsó a ciklusban. A tartós inflációs nyomás elleni küzdelem további lépéseket tehet szükségessé a közeljövőben, ami befolyásolhatja a gazdasági növekedést.
Roland Lescure francia pénzügyminiszter egy párizsi üzleti rendezvényen arra figyelmeztetett, hogy a mezőgazdaság gyengélkedése a harmadik negyedév gazdasági teljesítményére is negatívan hathat. Ez tovább ronthatja a francia növekedési kilátásokat és a költségvetési célok elérését.
A gazdasági bizonytalanság és az inflációs nyomás továbbra is kulcsfontosságú tényezők maradnak az európai gazdaságpolitika alakításában. Az EKB döntései és a tagállamok gazdasági teljesítménye szorosan összefügg, és jelentős hatással van a régió stabilitására.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása