A Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti látogatását követően nyilvánosságra hozta előzetes értékelését a magyar gazdaság állapotáról. A szervezet szerint több tényező is hátráltatja a gazdasági növekedést, és sürgős beavatkozásokra van szükség a fenntartható fejlődés eléréséhez. Az IMF átfogó költségvetési és szerkezeti reformokat javasol a gazdasági kihívások kezelésére.
Az IMF diagnózisa alapján a magyar gazdaságot több kedvezőtlen tényező fékezi. Ezek között kiemelték a gyenge beruházási aktivitást, a bérek és a termelékenység közötti növekvő különbséget, a kedvezőtlen külső gazdasági környezetet, valamint a demográfiai nyomást. A szervezet előrejelzése szerint az idei költségvetési hiány elérheti a bruttó hazai termék (GDP) 7–7,5 százalékát, ami indokolttá teszi az azonnali és átfogó reformokat.
A Valutaalap szerint a piacok számára pozitív jelzést küld az új kormány európai integráció iránti elkötelezettsége és az átláthatóbb kormányzás ígérete. A korábban befagyasztott, mintegy 16 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadítása jelentősen támogathatja a gazdasági növekedést, és enyhítheti a finanszírozási nyomást. A gazdaság várhatóan 2 százalékkal bővülhet 2026-ban, középtávon pedig 2,5 százalékos növekedés prognosztizálható.
Az IMF értékelése rávilágít arra, hogy az euró bevezetése hasznos cél lehet Magyarország számára, de ehhez előbb alaposan fel kell készíteni a gazdaságot. Ez magában foglalja a munka- és termékpiacok rugalmasabbá tételét, valamint az államháztartás konszolidációját. A szervezet javaslatai kiterjednek az adórendszer átalakítására is, többek között progresszív személyi jövedelemadózással, magasabb társasági adókulccsal és a kedvezményes áfakulcsok szűkítésével.
A kiadási oldalon az IMF az energiaár-támogatások és a kedvezményes hitelprogramok fokozatos visszafogását sürgeti. Emellett a közbeszerzési kiadások csökkentését és a bérekhez kapcsolódó állami kiadások kordában tartását is javasolja. Az IMF számításai szerint ezekkel az intézkedésekkel a költségvetési hiány 2027-re 5 százalékra, 2029-re pedig 3 százalékra mérsékelhető lenne, ami jelentős javulást jelentene a jelenlegi helyzethez képest.
A monetáris politikával kapcsolatban a Valutaalap támogatja a kamatcsökkentési ciklus szüneteltetését. Véleményük szerint további lazításra csak tartósan kedvező inflációs folyamatok esetén kerülhet sor, ami a stabilitás megőrzését célozza. A magyar bankrendszer összességében stabilnak mondható az IMF szerint, azonban bizonyos kockázati tényezőkre is felhívták a figyelmet. Ilyenek a lakáspiac túlértékeltsége, az állam és a bankok közötti szoros kapcsolat, valamint a vállalati devizaadósság.
A szervezet emellett a versenyképesebb piaci környezet kialakítását, az állami vállalatok hatékonyságának növelését, a kedvezményes vállalati hitelek fokozatos kivezetését és a digitális készségek fejlesztését is sürgeti. Ezek a strukturális reformok hozzájárulhatnak a gazdaság hosszú távú versenyképességének erősítéséhez és a fenntartható növekedés alapjainak megteremtéséhez. A javasolt intézkedések együttesen jelentős pozitív hatással lehetnek a gazdaságra.
Az IMF becslései szerint a javasolt költségvetési, monetáris és szerkezeti reformok együttes végrehajtása jelentős gazdasági előnyökkel járhat. A szervezet előrejelzése szerint ezek az intézkedések 2030-ra akár 2 százalékkal is növelhetik a magyar reál-GDP-t. Ez a növekedés hozzájárulna az életszínvonal emelkedéséhez és a gazdaság ellenálló képességének javításához.
A Valutaalap ajánlásai útmutatóként szolgálhatnak a magyar gazdaságpolitika számára a jövőbeni irányok meghatározásában. A javaslatok célja a stabilitás megőrzése, a növekedési potenciál kiaknázása és a hosszú távú fenntarthatóság biztosítása. A reformok sikeres végrehajtása kulcsfontosságú lehet Magyarország gazdasági jövője szempontjából.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása