Az Egyesült Államok és Irán közötti katonai konfliktus keddi eszkalációja jelentős hatást gyakorolt a globális olajpiacra. Az amerikai légicsapások iráni célpontok ellen közel 4 százalékos olajáremelkedést váltottak ki, miközben Irán a Hormuzi-szoros teljes lezárásával fenyegetőzött. Ez a fejlemény tovább növelte annak a kockázatát, hogy a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala teljesen megbénul.
Az amerikai haderő kedden délben hajtott végre légicsapásokat az iráni Forradalmi Gárda kijelölt célpontjai ellen. A Központi Parancsnokság (CENTCOM) közleménye szerint ezek a támadások válaszul szolgáltak a Gárda korábbi akcióira. Az iráni erők a Hormuzi-szoroson áthaladó kereskedelmi hajók, valamint a térségben állomásozó amerikai katonák ellen követtek el incidenseket.
A támadásokra reagálva Teherán nyíltan azzal fenyegetőzött, hogy megakadályozza az Öbölből induló olajexportot. Ez a lépés jelentős globális gazdasági következményekkel járna, függetlenül attól, hogy az Egyesült Államok korábban "kemény" válaszcsapást ígért, és újabb szankciócsomagot helyezett kilátásba.
Az azonnali piaci reakció drámai volt: a Brent típusú olaj határidős jegyzése hordónként 3,44 dollárral, azaz 3,8 százalékkal 93,93 dollárra emelkedett. Az amerikai WTI nyersolaj ára pedig 3,72 dolláros, 4,3 százalékos ugrással 89,48 dollárig drágult. Ezek az árszintek a Brent esetében augusztus 20., a WTI esetében pedig július 23. óta nem voltak tapasztalhatók.
Az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség már korábban is érezhető volt a térségben. A hétvégi tűzváltás után még mutatkozott némi remény a konfliktus szélesebb körű eszkalációjának elkerülésére, azonban a keddi légicsapások ezt a reményt szertefoszlatták.
Irán a gyakorlatban már korábban is lezárta a Hormuzi-szorost a hajóforgalom elől, miután két tankert is találat ért a stratégiai fontosságú tengeri útvonalon. Ez a korábbi lépés is rávilágított a térség sérülékenységére és a konfliktus potenciális gazdasági hatásaira.
A Hormuzi-szoros a globális olajkereskedelem létfontosságú artériája, amelyen keresztül a világ olajellátásának jelentős része halad át. Ennek az útvonalnak a lezárása súlyos zavarokat okozhat a nemzetközi piacon és jelentősen befolyásolhatja az energiaárakat.
A konfliktus nem csupán a nyersolaj, hanem a finomított termékek, így a gázolaj árára is rendkívüli hatást gyakorolt. Az amerikai gázolaj határidős jegyzései kedden 52 hónapos csúcsra ugrottak, miután az elmúlt tíz hétben mintegy 51 százalékkal drágultak.
A finomítói árrést mérő, úgynevezett 'crack spread' az LSEG adatai szerint rekordközeli, hordónkénti 106 dolláros szintet ért el. Ez a mutató a finomítók profitabilitását jelzi, és magas értéke a finomított termékek iránti erős keresletre vagy az ellátási láncban tapasztalható szűk keresztmetszetekre utal.
A drágulás hátterében a közel-keleti feszültség mellett az oroszországi finomítói kapacitáskiesések is állnak. Ukrajna folyamatosan mér csapásokat az orosz finomító létesítményekre, ami tovább csökkenti a globális kínálatot és hozzájárul az árak emelkedéséhez. Ezzel párhuzamosan Oroszország kedden már a hatodik egymást követő napon támadta intenzíven Kijevet, ahol az egyik légicsapásban tizenketten vesztették életüket, jelezve a kelet-európai konfliktus folyamatos intenzitását.
A piaci szereplők figyelmét az amerikai készletadatok is lekötötték, amelyek további bizonytalanságot jeleznek. Az elemzők az augusztus 28-ával zárult hétre 800 ezer hordós készletcsökkenést vártak, ami öt hét után az első apadás lenne az amerikai olajkészletekben.
Ez az előrejelzés éles kontrasztot mutat a tavalyi év azonos időszakának 2,4 millió hordós növekedésével, valamint az elmúlt öt év átlagos, 5,1 millió hordós csökkenésével. A készletcsökkenés további nyomást gyakorolhat az árakra, különösen a jelenlegi geopolitikai feszültségek közepette.
Az Irán és az Egyesült Államok közötti konfliktus további eszkalációja, valamint a Hormuzi-szoros esetleges teljes lezárása súlyos következményekkel járhat a globális gazdaságra. Az energiaárak további emelkedése inflációs nyomást generálhat, és lassíthatja a gazdasági növekedést világszerte.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása