A Közgazdász-vándorgyűlésen kiemelt gazdaságpolitikai panelbeszélgetésen vitatták meg a Tisza-kormány első két évének költségvetési irányvonalát. A fókuszban az egyensúly és a növekedés összeegyeztetése, az államadósság kezelése, valamint az euró felé vezető út állt. A résztvevő államtitkárok és szakértők szerint lehetséges a jelentős hiánycsökkentés megszorítások és recesszió nélkül.
A panelbeszélgetésen Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója az eurózóna felé való elmozdulást szorgalmazta, kiemelve az Európai Központi Bank függetlenségét és a stabilabb inflációs várakozásokat. Bár felmerült a német hozamok emelkedésének aggodalma, Tardos ezt alacsony valószínűségű eseménynek tartja, bízva az EKB inflációs céljának elérésében. Barabás Gyula hozzátette, hogy az eurózóna tagság csökkentené Magyarország sebezhetőségét az emelkedő hozamszintekkel szemben. Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke az elsődleges egyenlegre hívta fel a figyelmet, mint kontrollálható tényezőre.
Barabás Gyula szerint az uniós források felhasználásával lehetőség van az elhanyagolt infrastrukturális beruházások megvalósítására anélkül, hogy az növelné a hiányt, megfelelő priorizálás és hatásvizsgálatok mellett. Tardos Gergely hangsúlyozta, hogy kevesebb adósság kibocsátásával olcsóbbá válhat a finanszírozás. A szakértők egyetértettek abban, hogy az euró bevezetése tartósan alacsonyabb kamatszintet eredményezne a lakosság és a vállalatok számára. Horváth Gábor üdvösnek tartaná az ártorzítások, mint például az ársapkák és a támogatott hitelek felszámolását, mivel ezek elveszik az egészséges ösztönzőket és költségvetési terhet jelentenek.
Tardos Gergely rámutatott, hogy az euró felé való elköteleződésről szóló hírek csökkentik az állampapír hozamokat, mivel a befektetők ezt a stabilitást keresik. Az eurózóna tagság stabilabb és nagyobb intézményi finanszírozói hátteret biztosítana a magyar államadósság mögött. Jelenleg a magyar adósság kamatterhe 2-2,5-szer magasabb, mint a hasonló eurózóna országokban, ami az euró bevezetésével akár a felére is csökkenhetne.
A magyar gazdaság jelenleg magas induló hiánnyal és jelentős infrastrukturális elmaradásokkal küzd, például a vízhálózat fejlesztése ezermilliárdos nagyságrendű kiadást igényelne. Horváth Gábor kiemelte, hogy a régióban a magyar államadósság szintje kimagasló, és ez az egyik legnagyobb tehertétel a gazdaság számára. A fejlett országokban is romlik a költségvetési hiány mindkét eleme, az elsődleges egyenleg és a kamatkiadások is, ami a jövőben sem várhatóan változik.
A fiskális politika hitelességét az intézményi elköteleződés, például az uniós és magyar adósságszabályok is építhetik, bár ezek többször is változtak már. Horváth szerint a "betartott rossz szabályokról" van szó, nem pedig az "elvétett jó szabályokról". A Költségvetési Tanács elnöke figyelmeztetett, hogy Magyarországnak óvatosabbnak kell lennie, mivel a nemzetközi válságok során a piacok gyakran elsőként találják meg az országot.
A történelem azt mutatja, hogy Magyarországon 1995 óta nem voltak jó példák a költségvetési konszolidáció és a gazdasági növekedés együttes megvalósítására. Azonban a nemzetközi példák azt igazolják, hogy a hiánycsökkentés és a gazdasági növekedés nem zárja ki egymást. A vizsgált 39 esetből 23-ban több mint 3 százalékkal nőtt a gazdaság a deficit legalább 4,5 százalékpontos lefaragása alatt.
A hiteles hiánycsökkentés kulcsfontosságú a kamatok csökkentéséhez, miközben az inflációnak stabilnak kell maradnia a kiigazítás során. Barabás Gyula szerint a vállalati támogatások esetében a "kevesebb néha több" elv érvényesül, és a működési költségek, különösen a beszerzési kiadások terén jelentős megtakarítások érhetők el. Az állam 10 ezer milliárd forintot költ beszerzésekre, melynek költségei akár 20 százalékkal is csökkenthetők lennének.
Az ártorzítások felszámolása, mint például az ársapkák és a támogatott hitelek, alapvető fontosságú az egészséges piaci ösztönzők visszaállításához. Ezek a torzítások nemcsak a gazdasági hatékonyságot rontják, hanem közvetlen költségvetési terhet is jelentenek. A szakértők kiemelték, hogy a beruházások megfelelő priorizálása elengedhetetlen az adófizetői pénzek hatékony felhasználásához.
A konszolidációnak bátornak és nagyléptékűnek kell lennie, különösen akkor, amikor a gazdasági helyzet ezt lehetővé teszi. Egy hiteles költségvetési terv, amely elegendő mozgásteret biztosít kisebb vagy közepes sokkok esetén is, elengedhetetlen a piacok bizalmának elnyeréséhez. A fenntartható költségvetési pálya kialakítása hosszú távon stabilizálja a gazdaságot és csökkenti az ország sérülékenységét.
A következő évben az uniós források beáramlása ellensúlyozhatja a költségvetési kiigazítás esetleges negatív hatásait, támogatva a növekedést a hiánycsökkentés mellett. A cél egy olyan költségvetési pálya kialakítása, amely ellenáll a gazdasági sokkoknak, és lehetővé teszi az eredeti tervnél gyorsabb haladást, ha a körülmények kedvezőek.
Horváth Gábor hangsúlyozta, hogy a tartós hiánycsökkentéshez elengedhetetlen a gazdasági növekedés. Az államadóssággal finanszírozott versenyképesség-növelésre kevés sikeres példa van, ezért Magyarországnak óvatosabb megközelítésre van szüksége. Az euró bevezetése hosszú távon stabilabb finanszírozási környezetet teremtene és jelentősen csökkentené az államadósság kamatterheit.
A szakértői konszenzus szerint a kulcs a hitelesség, a priorizálás és a strukturális reformok, amelyek lehetővé teszik a költségvetési egyensúly elérését anélkül, hogy az a gazdasági fejlődést hátráltatná. A cél, hogy a magyar gazdaság ellenállóbbá váljon, és felkészüljön az eurózóna tagságra, ami hosszú távon jelentős előnyökkel járna.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása