Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány újabb adósságrendezéssel segíti a kórházakat. A lépésre a Magyar Kórházszövetség siófoki kongresszusán került sor, ahol az intézményvezetők a finanszírozási hiányosságokra és az ellátás biztonságának veszélyeztetettségére hívták fel a figyelmet.
A miniszter ígéretet tett a kórházak felhalmozódott tartozásainak rendezésére, azonban a konszolidáció pontos összegét egyelőre nem közölte. Elmondása szerint erről a pénzügyminiszterrel történő megállapodást követően adnak tájékoztatást a nyilvánosságnak.
Ez a bejelentés válaszként érkezett arra a felvetésre, miszerint további pénzügyi injekció nélkül az egészségügyi ellátás biztonsága is veszélybe kerülhet. A kórházak tehát kaptak ígéretet a tartozások rendezésére, de a konkrét pénzügyi keret még nem ismert.
Korábban az ágazatnak évi 500 milliárd forintos többletforrást ígértek, amely Hegedűs Zsolt szerint először 2027-ben érkezik meg teljes egészében. Ezt az államháztartás aktuális helyzetével és a nemzetközi gazdasági környezettel magyarázta, hozzátéve, hogy még idén is jut pluszpénz az egészségügybe.
A miniszter a 2026-os évre vonatkozóan a „minden teljes finanszírozási évben” megfogalmazást használta a választási vállalásra. A jövő évi költségvetés legnagyobb tétele a szakdolgozók bérrendezése lenne, amely több mint 123 ezer munkavállalót érinthet.
A tervek szerint egy új, hat fizetési osztályból és tizenöt fokozatból álló bértáblát vezetnének be, amely a végzettséget és a szolgálati időt venné figyelembe. A miniszter hangsúlyozta, hogy senki nem kereshetne kevesebbet az átalakítás miatt, de a béremelés konkrét mértékét még nem ismertette.
Az adósságrendezés önmagában nem oldja meg a rendszerszintű problémát, ha az egészségbiztosító által fizetett díjak alacsonyabbak, mint az ellátások valós költségei. Ezért 2027-től több ellátás finanszírozását is emelnék, ideértve a kórházi kezeléseket, a járóbeteg-szakellátást, valamint a laboratóriumi és speciális beavatkozásokat.
A várólisták rövidítése érdekében egy új programot indítanának, amelynek keretében először azokat keresnék meg, akik több mint egy éve várnak beavatkozásra. Egy egri próba során ez a megközelítés mintegy harminc százalékkal csökkentette a nyilvántartott várakozók számát a listák pontosításával.
A kórházak a többletműtétekért a szokásos finanszírozás 1,3-szorosát kapnák, amennyiben teljesítik az előírt minőségi feltételeket. A többletbevétel nyolcvan százalékát az ellátásban részt vevő csapatnak kellene megkapnia, célul tűzve ki a kiemelt beavatkozások, például a csípő- és térdprotézis-műtétek várakozási idejének 180 nap alá csökkentését.
A miniszter beszélt a kórházvezetői posztok újrapályáztatásának tervéről is, hangsúlyozva, hogy ez egyelőre csak javaslat, és a változás fokozatos lenne. A jelenlegi vezetők is folytathatnák munkájukat, ha az értékelésen megfelelnek.
Az értékelés során a gazdálkodás mellett az ellátás eredményességét, a betegbiztonságot és a betegek visszajelzéseit is figyelembe vennék. Ez a kezdeményezés a rendszer hosszú távú stabilitását és hatékonyságát célozza.
Az egészségügyi ágazat tehát jelentős változások előtt áll, amelyek a finanszírozástól a személyi juttatásokon át a vezetői struktúráig több területet is érintenek. A bejelentett intézkedések célja az ellátás minőségének és hozzáférhetőségének javítása, miközben a pénzügyi stabilitást is megpróbálják megteremteni.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása