Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy részletes posztban fejtette ki álláspontját az Alaptörvény módosítására vonatkozó kezdeményezéssel kapcsolatban, amely Sulyok Tamás köztársasági elnök esetleges távozását is érinti. Az érvelés hangsúlyozza, hogy a javaslat célja nem a politikai bosszú vagy egyéni megtorlás, hanem az ország intézményrendszerének demokratikus átalakítása.
A miniszter által közzétett állásfoglalás alapját az a megállapítás képezi, hogy az elmúlt tizenhat évben a kormányzat olyan államigazgatási rendszert épített ki, amely a hosszú távú kinevezések és a kétharmados többséghez kötött szabályozások révén egy esetleges választási vereség után is képes lenne fenntartani a befolyását és hatalmát. Hegedűs Zsolt érvelése szerint a közjogi méltóságok esetében a formális jogszerűség önmagában nem elegendő a tisztség betöltéséhez. A pozícióval járó erkölcsi kötelességek teljesítése, valamint az emberi méltóság, a jogállamiság és a nemzet egységének védelme ugyanilyen alapvető és elengedhetetlen elvárásokat jelentenek. Ezen elvárások hiánya vagy nem megfelelő teljesítése komoly felelősséget von maga után.
A szerző párhuzamot von az elmúlt időszak köztársasági elnökeinek tevékenysége és lemondása között. Emlékeztet arra, hogy Schmitt Pál a plágiumügye, Novák Katalin pedig a kegyelmi botrány miatt veszítette el a közbizalmat, ami végül lemondásukhoz vezetett. Sulyok Tamás esetében azonban Hegedűs Zsolt szerint a felelősség elsősorban a hallgatásában, a határozott kiállás hiányában rejlik.
Az államfőnek felrótták, hogy elmulasztotta a határozott fellépést azokban az esetekben, amikor a hatalom képviselői kirekesztő és megbélyegző nyelvezetet használtak magyar állampolgárokkal, bírákkal, újságírókkal és civil szervezetekkel szemben. Konkrét példaként említi az állásfoglalás azt az elnöki közleményt, amely egy kárpátaljai rakétatámadással kapcsolatosan jelent meg, és amelyből utólag törölték az "orosz" jelzőt, ezzel megváltoztatva az eredeti tartalmát és üzenetét.
Ezen túlmenően, Hegedűs Zsolt hiányolja az államfő egyértelmű és határozott megszólalását a bántalmazott gyermekek védelmében a kegyelmi botrányt követően, amely az ország közvéleményét mélyen felkavarta. Hasonlóképpen, nem tartja elégségesnek Sulyok Tamás szerepvállalását a hazai roma közösséget vagy a határon túli magyarokat, így például a felvidéki magyarokat érintő fontos ügyekben, ahol az elnöki kiállásnak kiemelt jelentősége lenne. Az érvelés szerint a hallgatás és az erkölcsi iránymutatás hiánya ugyanolyan súlyú felelősséget von maga után, mint egy elfogadhatatlan cselekedet, hiszen mindkettő aláássa a közjogi méltóságba vetett bizalmat.
A kezdeményezők javaslata szerint, amennyiben egy választási győzelem után a jelenlegi közjogi tisztségviselők nem mondanának le önként, az új parlamenti többségnek módosítania kellene az Alaptörvényt. A hangsúlyt arra helyezik, hogy a tervezett lépés célja nem a politikai megtorlás vagy egyszerű személycsere, hanem az intézményrendszer demokratikus átalakítása és a népszuverenitás helyreállítása. Ezt a folyamatot békés és törvényes keretek között kívánják végrehajtani, elkerülve a konfliktusokat és biztosítva a jogállamiság elveinek érvényesülését.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása